KIRÁLY UTCA

A mai Király utca az 1740-es években kapta első nevét, a Mittermayerische Gassé-t. Akkor ez a név a mai Jókai (akkor Gyár) utcáig volt érvényes, onnan a Lövölde térig terjedő utca szakaszt pedig Lerchenfeld Gassénak, azaz Pacsirtamező utcának hívták. Az ezt követő Englische Gasse, vagyis Angol utca neve 1786. körüli időre datálható. Az utca névadója az Országút sarkán állt, Angol királyhoz cégérezett fogadó volt. Később félreértésből Engelische König Gassénak, azaz Angyali Király utcának nevezték el. 1810-ben a tévedést korrigálták, és az utca neve Englische König Gasse, vagyis Angol Király utca lett. 1820-tól Drei Könige Gasse, Három Király az utca neve egészen 1874-ig. Ekkor elhagyták a számnevet, és magyarosították az utcaneveket, s így nyerte el a Király utca nevet. 1950-ben lecserélték a névtáblát, és Majakovszkij szovjet-orosz költő neve került rá. 1990-ben visszakapta előző nevét, a Király utcát.

A Király utca kedvező földrajzi fekvésének köszönhette gyors kiépülését. Ugyanis olyan utakra volt szükség, melyek egyes városrészeket egymással össze tudtak kötni, akkoriban ezeket öv-utaknak, ma körutaknak nevezzük. Ezen kívül szükség volt olyanokra, "melyek a város központjából kiindulva, azt a környékkel, sőt Széchényi elgondolása szerint az országgal kössék össze, tehát sugárutakra" (Siklóssy László: Hogyan épült Budapest?). Az egykori országutak sugárutakként funkcionáltak, melyek az Országúton, azaz a mai Károly körúton futottak össze. A Király utca olyan sugárút volt, amely nem kívülről jött, hanem belülről indult, a mai Deák Ferenc utca folytatásaként. Eredetileg dűlőút volt, mely az egykori Városerdő, a majdani Városliget felé vezetett. A Városligetbe kivezető út a mágnások s a jómódú polgárok kocsizó és lovas sportjának jó helyszínt biztosított. A régi Pestről a Király utcán sétált ki a lakosság a Városligetbe. A Király utca a kiegyezést követően Pest legnépesebb utcája lett 7596 lakosával. A Király utca 11. számú háromemeletes bérház Pollack Mihály tervei alapján 1812-ben épült, valószínűleg kétemeletesre. A házat Prandtner József ötvös-művész számára építette.

A Király utca 13. számú épülettel kezdődnek a híres Gozsdu házak. A mögötte sorakozó lakóházak hat udvarral 240 méter hosszúságban egészen a Dob utca 16-ig érnek. Ez az építészeti szempontból különleges megoldású házsor Czigler Győző műegyetemi tanár tervei alapján készült el, 1902-ben. Erre a megoldásra azért volt szükség, hogy a keskeny utcai front mögötti mély telkeket jól kihasználja, s ezen kívül az épülő bérházak hátrányait kiküszöbölje, tágas, nyílt udvarokat, kényelmes, modern lakásokat nyerjen. Ennek érdekében pavilon-rendszerűen építette meg a bérházakat. A Király utcai telekre négy háromemeletes-, a Dob utcai telekre pedig három kétemeletes pavilont tervezett. A földszintre 45 üzlethelyiséget épített, melyek összeköttetésben álltak az épületekkel, azaz a pavilonokkal. A Gozsdu-udvarként emlegetett átjáróházban élénk kereskedelmi élet folyt, és sajátos színfoltja volt Erzsébetvárosnak. A felépült hét ház valamint a Holló utca 8. a Gozsdu-alapítvány részét képezte. Gozsdu Manó (1802-1870) román nemzetiségű ügyvéd volt. Jelentős vagyonra tett szert, melynek nagy részét magyarországi román nevelési célokra hagyta. 1869-ben nevezték ki legfőbb ítélőszéki bírónak. Emlékét 2002 óta román és magyar nyelvű emléktábla örökíti meg a Holló utcai házon. A Király utcába letelepedő polgároknak lehetőségük és érdekük volt a Belváros kereskedelmi életébe bekapcsolódni. A Király utca a kiegyezést követően Pest legnépesebb utcája lett 7596 lakosával.




A Király utca 9. műemlékház 1810-ben épült, Brein Fülöp tervei alapján




A Király utca 13. számú épülettel kezdőnek a híres Gozsdu házak. A mögötte sorakozó lakóházak hat udvarral egészen a Dob utca 16-ig érnek. Ez az építészeti szempontból különleges megoldású házsor Czigler Győző műegyetemi tanár tervei alapján készült el, 1902-ben.




A Király utca legdíszesebb épülete a 47. számú Pekáry-ház. Brein Ferenc építette e háromemeletes sarokházat 1847-48-ban gótizáló romantikus stílusban. Itt lakott Krúdy Gyula fiatal házasként, feleségével Spiegler Bertával 1899-1901 között.




A Pekáry-ház homlokzata (részlet)




A Nagykörúton túl, a 71. azám alatt 1903-tól 1936-ig működött a Király Színház

 

POSTALÁDA

Ebben a pontban veheti fel velünk a kapcsolatot.

PÁLYÁZATOK

Ebben a pontban megtekintheti aktuális és folyamatban lévő pályázatainkat.

KERESÉS AZ OLDALON

VATTAMÁNY ZSOLT, POLGÁRMESTER

Levelezés

www.vattamanyzsolt.hu

VÁLASZTÁS, NÉPSZAVAZÁS

Kattintson ide a megtekintéshez!

JÁRÁSI HIVATAL

Budapest Főváros Kormányhivatala VII. kerületi Hivatala (Járási Hivatal)

E-ÜGYINTÉZÉS

Intézze hivatalos ügyeit oldalunkon!

KÖZÉRDEKŰ ADATOK

Önkormányzat

2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS

WEBKAMERA

Webkamerás kép megtekintése

KULTÚRA UTCÁJA PROJEKT

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓS RENDSZER

E-időpont foglalás