WESSELÉNYI UTCA

A Wesselényi utca kialakulására jó támpontot nyújt Jozeph Haeuffler térképész 1854-ben megjelent "Plan von Ofen und Pest " című színes térképe. Haeuffler 1840-től 1847-ig József nádor fiának nevelőjeként dolgozott Budán. Ez idő alatt készítette el térképét, mely igen hasznos és népszerű volt a maga korában, és még most is az. A térkép nemcsak az utcákat, hanem a házszámokat is feltüntette. Jól látható, hogy a mai Rákóczi, Dohány, Dob és Király utcák már léteztek, azonban a mai Wesselényi utca helyén név nélküli, egyenes útszakasz vezetett, a Síp utcától a városárok vonaláig (ma Rottenbiller u.), majd onnan tovább a városon kívüli szőlőskertek között haladt.

Pest 1870-es (átnézeti) térképén már Aréna néven szerepelt a Wesselényi utcának a Síp utcától a Rottenbiller utcáig terjedő szakasza. Névadója az István téren (ma Klauzál tér) álló színház lehetett. A térképről azt is leolvashatjuk, hogy az Aréna utca az akkor még nem is létező mai Erzsébet körútig vezetett zavartalanul, azután többször megszakadva haladt. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1874-ben adta az utcának a reformkor kiemelkedő politikusának, az "árvízi hajós" Wesselényi Miklós bárónak a nevét. Az utca először a Belváros felé terjeszkedett, ezért szükségessé vált a Wesselényi utcának a Síp utcától a mai Károly körútig történő meghosszabbítása. A Wesselényi utca mai alakját az 1890-es években nyerte el.

A Wesselényi utca a Károly körútnál kezdődik. Az utca páratlan számozású oldala szervesen kapcsolódik a Dohány utcai zsinagógához. Építészetileg erre utal az az árkádsor, amely a Zsidó Múzeum felől folytatódik a Wesselényi utca felé. A Dohány utcai Zsinagógának a Wesselényi utcáig terjedő nyitott kertje valójában egy nagy tömegsír. Itt temették el a II. világháború alatt a gettóban ártatlanul meghalt több tízezer áldozatot. A Hősök templomát, mely szintén a zsinagógához tartozik, 1931-ben építették az I. világháborúban elesettek emlékére. A félgömb alakú kupolával fedett, már-már modern külsejű épületet Faragó Ferenc és Vágó László tervezték. A zsidó hősök mauzóleumában temették el az I. világháború áldozatait.

A Dohány utcai Zsinagógának a Wesselényi utcára néző kertjében 1990. július 8-án emlékművet avattak fel. Varga Imre tervezte a szomorúfűzfára emlékeztető emlékművet, mely valójában lefelé fordított menóra. A szomorúfűzfa levelein a holocaust mártírjainak neveit örökítették meg. A kertben felállított vörös márványoszlopokra azoknak a neveit vésték fel, akik a fenti idézet szellemében cselekedtek. A parkot Raoul Wallenbergről nevezték el. A Wesselényi utca 15. és a Kazinczy utca 15. alatti sarokház 1860-ban épült. A szépen felújított klasszicista stílusú lakóház valószínűleg Hild József alkotása, mint ahogy a Kazinczy utcai oldalon, a sarokház mellett álló épületet is Hild József tervezte. A Wesselényi utca 32. alatti öt emeletes sarokház Ágoston Emil (1876-1921) tervei alapján 1909-ben épült. A sarokház mind a Klauzál, mind a Wesselényi utca felé meredek oromzattal zárul. Az épület síkjából kiugró zárterkélyeket a felső szinten faragott fadíszek keretezik.

Az épületet érdekességét fokozzák a különböző romantikus részletmegoldások is. Ágoston Emil több európai országban járt tanulmányúton, stílusára főként az észak-német építészet gyakorolt hatást. E Wesselényi utcai házon is az északémet stílus jellegzetességei láthatók. Sajnos mára az épület díszei alig vehetők észre, a faragott fadíszek állapotának sem kedvez a patina. Ez az épület is helyi védelem alatt áll 1994 óta.




Dohány utcai zsinagógának a Wesselényi utcára néző kertjében 1990. július 8-án avatták fel a Zsidó Mártírok Emlékművét. Az emlékmű Varga Imre szobrászművész alkotása.




A Wesselényi utca 5 szám alatt az I. világháborúban elesettek emlékére emelt Hősök temploma áll. Faragó Ferenc és Vágó László tervei nyomán 1929-31 között épült.




Wesselényi utca 7. szám alatti imaház homlokzatrészlete




A Wesselényi utca 17. alatti négyemeletes épület egykor Czipész Ipartestületi Székház volt, ma Közösségi Ház. Kopeczek György tervei alapján 1905-ben épült.




Wesselényi utca 32. számú sarokház Ágoston Emil tervei alapján 1909-ben épült




A Wesselényi utca 73. alatt épült meg a Festő Ipartestület Országos Szövetségének székháza Makkoldy József tervei alapján1929-ben




A Wesselényi 53-ban épült meg a főváros első baptista temploma 1887-ben




Wesselényi utca 17. A díszterem mennyezete.

POSTALÁDA

Ebben a pontban veheti fel velünk a kapcsolatot.

PÁLYÁZATOK

Ebben a pontban megtekintheti aktuális és folyamatban lévő pályázatainkat.

KERESÉS AZ OLDALON

VATTAMÁNY ZSOLT, POLGÁRMESTER

Levelezés

www.vattamanyzsolt.hu

VÁLASZTÁS, NÉPSZAVAZÁS

Kattintson ide a megtekintéshez!

JÁRÁSI HIVATAL

Budapest Főváros Kormányhivatala VII. kerületi Hivatala (Járási Hivatal)

E-ÜGYINTÉZÉS

Intézze hivatalos ügyeit oldalunkon!

KÖZÉRDEKŰ ADATOK

Önkormányzat

2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS

WEBKAMERA

Webkamerás kép megtekintése

KULTÚRA UTCÁJA PROJEKT

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓS RENDSZER

E-időpont foglalás