Erzsébetvárosban, a Csányi5 Történeti Tárban tartotta február 11-én első lakossági fórumát a BKK a Nagykörút hamarosan kezdődő megújításáról, amely a tervek szerint 2029-re készülhet el. Az eseményt Niedermüller Péter polgármester nyitotta meg. Emlékeztetett arra, hogy egy éve a hetedik kerületben volt az a találkozó is, amelyen a körút menti kerületek polgármesterei Budapest főpolgármesterével közös nyilatkozatot adtak ki arról, hogy uniós támogatással újjá kell építeni a fővárosnak ezt az alapvetően fontos közlekedési folyosóját.
A BKK szakemberei arról tájékoztatták az érdeklődőket, hogy a Nagykörútra tervezett kerékpáros sáv – a 10-es számú bringasztráda – két méter széles lesz, az közvetlenül a járda mellett fut majd. Itt gyerekek, kezdő kerékpárosok és idősek is biztonságosan biciklizhetnek majd, hiszen a kerékpárutat 80 centiméter széles biztonsági zóna is elválasztja attól a multifunkcionális sávtól, ahol rövid időre megállhatnak személyautók, ahonnan az üzletek áruellátását oldják meg. Itt lesznek a kerékpárok és rollerek tárolására szolgáló mobipontok, ide lehet majd kihúzni a szemetes kukákat is. A járdán tilos lesz biciklizni.
Bodor Ádám a közlekedési központ fejlesztési igazgatója elmondta, hogy a főváros ve-zetése bátor döntést hozott, amikor a Covid-járvány idején kerékpáros sávot álmodott a Nagykörútra. Ennél bátrabb elhatározás csak az volt, hogy azt a járvány elmúltával sem szüntették meg. A pandémia lecsengése után 2021-ben a körúton közlekedők 47 százaléka használta a BKV járatait, 35 százalék autózott, százból húszan gyalogoltak, és mindössze 2 százalék volt azok aránya, akik kerékpároztak. A fővárosi cég tervei szerint reális, hogy 2030-ra 5-ből 4 utazó fenntartható közlekedési módot válasszon. Százból ötvenen használják majd a közösségi közlekedést, 20 százalék legyen a gyalogosok és 10 a kerékpárosok aránya.
A rendezett viszonyoktól ma még távol vagyunk. A körúton rossz állapotú az útburkolat, sokfelé autók állnak a járdán, ráadásul egyes szakaszokon a kerékpárutat is felvezették a gyalogosok közé. Másutt a teraszok szűkítik le a járdát. Persze a kerékpárosoknak is van mire panaszkodniuk: hol a rakodó járművek foglalják el a sávjukat, hol a jobbra kanyarodó járművek vezetői idéznek elő életveszélyes helyzeteket. A csomópontokban ma még nincsenek közvetett balra forduló kapcsolatok a kerékpárosok számára, így kénytelenek a zebrákon a gyalogosok között tévelyegni.
A szakértők az összes ilyen beépített konfliktus elhárítását ígérik, mellé azt is, hogy minőségi zöld-felületek, fasorok lesznek a körúton, ahol a csapadék-visszatartás elveinek megfelelően alakítják ki a burkolatokat. Kialakulhat a rendezett nagyvárosi gyalogos-környezet minőségi bevásárlási és vendéglátási lehetőségekkel, sokszínű kulturális programmal. Sikerül visszaadni majd a körút régi presztizsét. Úgy legyen.
Az idillből azonban elharapózó vita rántotta vissza az érdeklődőket. Az egyik autós szervezet képviselője emelt hangon kérte számon, hogy csökkentették és a szándékok szerint tovább csökkentik a Nagykörút autós forgalmát, miközben sem a kerékpárosok, sem a gyalogosok nem fizetnek úthasználati adót, a gépkocsi tulajdonosok viszont több módon is gazdagítják az államkasszát. Meglátása szerint pont őket üldözi a főváros vezetése. Álláspontját más hozzászólók is osztották, a vitába – bár elmondása szerint nem tervezte – beszállt Erzsébetváros polgármestere is.
Niedermüller Péter elmondta, hogy a 70-es éveknek az autósok érdekeit képviselő közlekedéspolitikája végképp elavult, tarthatatlanná vált. A főváros és benne a kerület célja, hogy csökkentsék az autósforgalmat. „Nincs egyetlen olyan szempont sem, ami alapján erőltetni kellene, hogy az autósok áthajtsanak a Belvároson. Villamossal sokkal gyorsabb az út a Jászai Mari tértől a Boráros térig, mint autóval.” – replikázott Erzsébetváros polgármestere, hozzászólását nyílszíni taps követte.
Barát József
