Ki más énekelhetett volna a felújított Almássy utcában, mint Falusi Mariann? Úgy is konferálták fel, hogy 42 éve itt, az Almássy téri Szabadidőközpontban indult a pályája a Ki Mit Tud?-on, amit dzsessz kategóriában meg is nyert. Akkor a tekintélyes zsűrit kápráztatta el, most az erzsébetvárosi lakókat, hiszen nagykabátban is elbűvölte a közönséget.
Egy olyan dallal kezdett, amely, ahogy ő mondta, a legkedvesebb negyedről, Erzsébetvárosról szól. A Miénk itt tér, Presser-Adamis, az LGT emblematikus dala, amit nemcsak a Budapesti Vándor Kórus tagjai, hanem az egész közönség vele énekelt. Kicsit fázós lehetett az árnyékos színpadon mínuszban, ezért kimentünk a napra beszélgetni.
• Könnyedén elvarázsolod a közönséget.
– Nemcsak az én művem, a dalok is tehetnek róla. És végül is az a legfontosabb, hogy együtt éneklünk.
• Emlékszel, melyik dallal nyerted meg a Ki Mit Tud?-ot?
– Azt nem lehet elfelejteni, a Chattanooga Choo-Choot énekeltem.
• Mondtad is, amikor felidézted a Ki Mit Tud?-ot, hogy már csak a Almássy téri Szabadidőközpont romjainál állhatunk.
– Elképesztően modern épület volt ez akkoriban, uszodával, s egy klassz színházteremmel. És nem azért esett szét, mert a néptáncosok tönkretették, hiszen rengeteg rockbulit is megéltek ezek a falak. Szomorú sorsa jutott, viszont örömmel látom a megszépült Almássy utcát.
• Állítólag laktál Erzsébetvárosban, sőt, innen indult a PaDöDő.
– Az első lakásom a Murányi utca 32-ben volt. Hát, kicsit bogaras volt, de én akkor is örültem neki. És valóban, a PaDöDő története is innen indult. Fel is tettünk egy emléktáblát a házra, amit egy hónap múlva leloptak a rajongók. Ma is látható egy jól körberajzolható sötét folt a ház falán.
• PaDöDő nincs már, mert Lang Györgyi sincs már, s az ő hiánya meghatározza a mostani életed, de ahogy tudom, a társaságotok megmaradt, karácsonykor is megemlékeztetek Györgyiről.
– Soha nem alkudtunk meg, még menedzserünk sem volt. Ez egy játék volt, és persze az életünk. Így történt. És az is igaz, hogy nemcsak ketten voltunk, zenészek, táncosok és más barátaink is csatlakoztak hozzánk. Havonta egyszer most is teázunk, palacsintát sütünk, vagy mint legutóbb, sütőtököt majszolunk, ahogy az évszak kínálja.
• Amikor tavaly felfedezték a hangszál betegséged, az is felmerült, hogy soha nem énekelhetsz többé. Elhitted, hogy ez megtörténhet?
– Egy pillanatig sem. Szerencsére a hangom csak egy picit változott. Volt, aki azt írta, hogy feszesebbek lettek a hangszálaim, és tisztább a hangom, de én inkább azt mondom, másmilyen. Egyébként meg sok minden mással is foglalkozom. Ősztől lakásszínházat nyitunk Györgyi lakásában. Az első előadás Kulka János könyvéről szól, természetesen ő szerepel majd és Gryllus Dorka.
• Bármilyen műfajt választasz, az estjeidre mindig elfogy a jegy.
– Két műsorom fut, a harmadikat most próbáljuk. A Törvénytisztelő tolvajok a klasszikus zenéből merítő popdalokat veszi sorra. azokat, amelyek a komolyzenéből merítettek ihletet. Amikor felmerült, hogy a Zene Házában fellépek, egy eredeti estre gondoltam. Valami olyanra, amely ötvözi a komolyzenészi tudásomat a popzenei munkásságommal. Felkértem Mocsári Károly zongoraművészt, hogy szólaltassa meg ezeket zongorán, mármint a klasszikus hangzást, majd összeállítottam egy zenekart, akik a popzenei változatot adják elő.
A filmzenés estemet már játszottuk a MOM kulturális központban, hamarosan a MÜPA színpadán is előadjuk. Az új műsorom a hangszerekről szól majd, olyan dalokat választottam, amelyek egy-egy hangszerhez kapcsolódnak, vagyis a hegedűhöz, gitárhoz, nagybőgőhöz és a zongorához. Darvas Kristóf zeneszerző, aki most az Almássy téren is kísért, nos, vele dolgozom ezen a projekten.
Dalia László