A pódiumbeszélgetésen részt vett Szücs Balázs alpolgármester is, aki elmondta, Simon Márton költővel öt évvel ezelőtt indították el ezt a fővárosban egyedülálló irodalmi ösztöndíjat, amelynek célja a kortárs független irodalom támogatása. Olyan szerzőknek akarnak lehetőséget adni, akik máshol, állami pályázatokon nem számíthatnak támogatásokra. Az Erzsébetvárosi Irodalmi Ösztöndíjnál alapelv a politikamentesség: független szakmai zsűri bírálja el minden évben a beküldött pályaműveket. Kizárólag a szakmai színvonal alapján döntenek az díjazottakról. Szücs Balázs kiemelte azt is: „Ebben az országban szinte senki sem azzal foglalkozik, amihez ért, s ez vonatkozik íróinkra, költőinkre is. Sokan közülük kénytelenek harmad-, negyedállások után rohanni, és épp az alkotómunkára nem marad idejük. Mi időt, lehetőséget, anyagi biztonságot szeretnénk nyújtani nekik. Az ösztöndíjat idén fejenként havi nettó 200 ezer forintra emeltük, amit hat hónapon át kaphatnak a legjobb készülő művekkel pályázó szerzők.”

Az öttagú zsűri is megújult idén, a zsűri elnökének Tóth-Czifra Júliát, a Pesti Kalligram Kiadó szerkesztőjét kérték fel. Júlia hangsúlyozta, nagy örömmel vállalta a feladatot: „A Kalligram szerkesztőjeként leginkább csak a hozzánk beérkező művekre és írókra volt rálátásom, az irodalmi ösztöndíjnak köszönhetően viszont sokkal szélesebb merítésben ismerhetem meg, milyen témák foglalkoztatják a kortárs írókat. Milyen műveken dolgoznak? Ennek az ösztöndíjnak szakmán belül is nagy a presztízse. Azóta már létrejöttek ehhez hasonló önkormányzati kezdeményezések, például Ferencvárosban, de ezek a fiatal, pályakezdő szerzőknek nyújtanak segítséget. Ám a középgenerációra, a 40-65 év közötti szerzőkre máshol nem gondolnak. Az Erzsébetvárosi Irodalmi Ösztöndíj viszont pont erre a nemzedékre fókuszál”

A pályázatok alapján elmondható, hogy a középgenerációs írókat továbbra is elsősorban az egyén és a társadalom kapcsolata érdekli: a kiszolgáltatottság, és a hatalom kérdései. Illetve idén több olyan pályázat is érkezett, ami Európával kapcsolatos, s azzal, hogyan viszonyulunk az európai értékekhez. Egyaránt érkeztek lírai és prózai művek, s a zsűri bíztatja a szerzőket, hogy pályázzanak gyermek-és ifjúsági irodalommal is, mert ez még mindig háttérbe szorul. Dráma idén sem érkezett.

Tóth-Czifra Júlia fontosnak tartotta azt is, hogy a zsűri részlehajlás nélkül, valóban a minőség alapján döntsön. Nem voltak könnyű helyzetben, hiszen 54 pályázat érkezett be, azaz több mint tízszer annyi, mint amennyi díjat kioszthattak. Ezért matematikai modellt vezettek be: minden zsűritag 1-től 10-ig pontozhatta a pályázatokat, a készülő művekből beküldött „szövegmutatványokat”, majd összesítették az eredményeket és a legtöbb pontot elért öt szerzőt jutalmazták. Így a zsűri teljes egyetértésben hozta meg a döntését.

A 2024-es év irodalmi ösztöndíjasai, 

Bíró Kriszta, az Örkény Színház taja, színész, író

G. István László, József Attila-díjas költő

Kiss Tibor Noé, Artisjus-díjas szerkesztő, prózaíró

Péntek Orsolya, Litera-díjas író, képzőművész

Tompa Andrea, színikritikus, Libri irodalmi díjas író,

A zsűri különdíját, az összesen 300 ezer forintos támogatást Miklya Zsolt, Quasimodo-emlékdíjas költő kapta.

A jutalmazott alkotók tárcát írnak majd a VII. kerületről, ezeket az Erzsébetváros újságban közöljük. Szeptember-októberben minden díjazott szerzői estben mutatkozhat be a közönségnek, a programsorozatot az RS9 Színházban rendezik meg.