Új Rejtő Jenő emléktábla   

Jóhiszemű, ám kellemetlen tévedést korrigált Erzsébetváros Önkormányzata. 1994 után újraavatták (kicserélték) Rejtő Jenő emléktábláját a Rejtő Jenő utca 6. alatt.

Anélkül, hogy a részletekbe belemennénk, Erzsébetváros nagy fia, Rejtő (P. Howard), Reich Jenő, eszmélése idején valóban a mai Rejtő Jenő utca 6. szám alatti házban lakott. Születni azonban hárompercnyire innen, a Szövetség utca 22-ben született. A régi tábla sajnos pontatlanul, a Rejtő Jenő utcába helyezte a születési helyet. Az 1994-es tévedéshez hozzájárultak a „történelem formaváltozásai”.

A Pesti Magyar Színház melletti utcácska neve, a ház számozása a század során négyszer változott. Amikor Rejtő Jenő született a házszám Szövetség utca 40. volt. Mikor a család ideköltözött, Izabella tér 5-ként jegyezték. Egy ideig Hevesi Sándor tér 5. volt. Ez lett 2001-ben Rejtő Jenő utca 6.

„Hiába, ez egy élő város”, mondja megértő iróniával az egyik táblaavató, Thuróczy Gergely irodalmi muzeológus, az életmű kutatója. „Az emléktábla és a ház végül is klappol a rejtői világ mozgalmasságához.” Rejtő tehát ebben a házban cseperedett, itt szívta magába a hamisítatlan pesti levegőt. Élete egy szörnyű kor szembenevetése volt, a szörnyetegé, amely végül Rejtőt is elragadta. Más megközelítésben életműve a korszak kommersz kultúrájának elképesztő paródiája. Különös képesség, ritka tünemény, ha egy író ennyire azonos önmagával.

Rejtő olyan életet élt, mintha őt magát P. Howard írta volna. Piszkos Fred, Fülig Jimmy mellett a történetek igazi hőse Rejtő, aki az irodalmi dicsfényt nem makaón nyerte. Az életével fizetett érte. Egy nyilasbarát lap szerzője írja 1942-ben Rejtőről, hogy bár „Terézváros ponyvakirálya” zsidó, mégis nyugodtan írogathatja regényeit a kávéházban, nem kapott munkaszolgálatos behívót. Végül megkapja és bár beperli a szerzőt, ez már nem segít. A Don-kanyarba kerül, a mínusz ötven fokba.

Szücs Balázs alpolgármester, a megemlékezés szervezője mondja: Rejtő élete arra példa, amikor úgy érezzük, hogy reménytelen helyzetben vagyunk, egy fűszállal is lehet győzni, s a fűszál legalább nem törik el.

Helyére kerül a koszorú, pontos az emléktábla. A Rejtő szövegeket Láng Balázs színművész tolmácsolta kitűnően. Az avatáson részt vett Kirschner Péter, a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület elnöke. A hangosításról az ERÖMŰVHÁZ gárdája gondoskodott. Lesz feladatuk jövő márciusban is, amikor emléktábla kerül az igazi szülőházra is. Rejtő rendíthetetlenül népszerű. Szövetség utcai olvasói „nem fogják elengedni”.