Erzsébetváros Önkormányzat

2021. június 21. Ma Alajos napja van

Az önkormányzatok kirablása: A lakástörvény módosítása: zöld út a lakásmaffiának

Az önkormányzatok kirablása

A lakástörvény módosítása: zöld út a lakásmaffiának

A hazai önkormányzatok szinte teljes kifosztásáról szól az a törvénymódosító javaslat, amit az éj leple alatt nyújtott be Böröcz László  fideszes képviselő májusban. Ha a lakástörvény módosítását megszavazza a parlament, akkor több mint 100 ezer önkormányzati, illetve állami lakás, azaz körülbelül 1000-1200 milliárdos közvagyon juthat magánkezekbe. Ha például Erzsébetváros elveszíti a bérlakásait, az 67 milliárdos veszteséget jelentene a kerületnek. Túl azon, hogy ez a tervezet alkotmányos aggályokat vet fel, olyan súlyos lakhatási válsághoz vezetne, amire még nem volt példa idehaza.

 

Niedermüller Péter, Erzsébetváros polgármestere azt mondja: a Fidesznél az utóbbi hónapokban gyakorlattá vált az a sunyi módszer, hogy éjjel nyújtják be a törvényjavaslataikat, hogy minél később reagálhassanak rá az ellenzéki képviselők. Ám az 1993-as lakástörvény módosítása ezúttal fideszes körökben is kiverte a biztosítékot.

  • Kovács Péter, a XVI. kerület fideszes polgármestere Facebookon nyílt levélben üzente, hogy ez a tervezet „marhaság és igazságtalan.” A Fidesz még a saját polgármestereivel sem egyeztetett erről előzőleg. Az igazi baj az, hogy a javaslatot érdemi vita nélkül át lehet vinni a parlamenten. A 133 kormánypárti képviselő mindig megszavazza, azt, amire felülről utasítják őket – mondja Niedermüller Péter.

 

Intézményesített rablás

Akárcsak a többi ellenzéki polgármester, ő is nyílt rablásnak tekinti ezt a törvénymódosítást, amely kötelezné az önkormányzatokat, a tulajdonukban lévő bérlakások eladására. A lakásvásárlás mindenkit megilletne, akinek a bérleti jogviszonya legalább 2020. december 31. óta fennáll, és nincs felhalmozott köztartozása. Az állam még azt is megszabná, hogy az önkormányzatok mennyiért adhatják el a saját ingatlanjaikat: ez a lakások piaci értékének 30 százaléka lenne. Ám a vevőt további árcsökkentés illetné meg attól függően, hogy mióta lakik a bérleményben, és részletre vagy egy összegben fizetne. Akár a forgalmi érték 10-15 százalékáért is megszerezhetné a bérlakást.

Persze sokaknak elsőre főnyereménynek tűnhet, hogy potom összegért „ölükbe hullik” egy ingatlan. Csakhogy nagyon nem mindegy, kik lesznek a privatizáció igazi nyertesei, kik a vesztesei, és milyen szinten károsítják a közvagyont.  

Jogállamtól a diktátumok felé

A törvénytervezettel az elsődleges probléma az, hogy mélységesen antidemokratikus és alkotmánysértő. Érdemes összevetni, milyen is volt az előző, ’93-as lakástörvény, amelyet most át akar írni kormány. 

A rendszerváltás után született lakástörvény – tiszteletben tartva az önkormányzatok függetlenségét és szabadságát – széles teret adott a helyi vezetésnek arra, hogy maguk döntsenek arról, a tulajdonukba került lakások közül mennyit és mennyiért akarnak értékesíteni. Ezzel szemben a jelenlegi módosítás súlyosan korlátozza az önkormányzatokat, hiszen a közvagyonuk kiárusítása kötelező előírás, és még az eladási árba sem szólhatnak bele.

Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója is úgy véli: a lakástörvény jelenlegi módosítása komoly alkotmányos aggályokat vet fel.

  • Az önkormányzatok alól kirántja a talajt, elveszi tőlük a tulajdonukat. Ez olyan, mint egy kompenzáció nélküli kisajátítás. Sérül az önkormányzat és a bérlő közötti szabad szerződés joga, az áralku lehetősége. Ez egy diktátum: az állami hatalommal való visszaélés.

Az Utcajogász Egyesület is ezt állítja közleményében: „Álláspontunk szerint az új szabályozási javaslat alapjogsértő, ugyanis sérti a tulajdonhoz való jogot, a szociális biztonsághoz való jogot és az önkormányzatiság elvét.”

Annak idején, 1993-ban az önkormányzatok azokat a leromlott állapotú tanácsi lakásokat adták el, amelyeket a korábbi rendszerből ingyen megörököltek. Ligeti Miklós szerint sok esetben kifejezetten szabadulni szerettek volna ezektől a lakásoktól, mert nem akartak a felújításaikra költeni. De most más a helyzet. Az önkormányzatok az elmúlt évtizedekben saját költségen építettek bérlakásokat, illetve sokat fordítottak a meglévő ingatlanjaik karbantartására. Így van ez a VII. kerületben is.

  • Minden évben több millió forintot költünk a bérlakás állományunk fenntartására. Nyílászárókat cseréltünk, kéményeket béleltünk, korszerűsítettük több helyen fűtési rendszert – erősíti meg dr. Bernáth Attila, az Erzsébetvárosi Ingatlangazdálkodási Zrt. (EVIN) vezérigazgató-helyettese.

A Fidesz eddig is durván sarcolta az önkormányzatokat például az ingyenessé tett parkolással, az iparűzési adók megfelezésével. Ez Erzsébetvárosnak eddig ez 3 milliárd forint mínuszt jelent, ebből lehetett volna például óvodákat felújítani, és más szociális célokra költeni. A VII. kerületben közel 1800, a törvényjavaslat által érintett bérlakás van, ha ezeket el kell adni ilyen töredék áron, akkor az újabb 67 milliárdos veszteség lenne.

  • A lakásállomány az önkormányzat vagyona, ha ezt elveszik, az anyagi helyzetünk drámai módon meggyengül – folytatja Niedermüller Péter – Ezzel a kerület elsősorban a lehetőségeit veszíti el. Például a Verseny utcában 76 szociális bérlakás építését tervezzük. Ehhez valószínűleg banki hitelt kellene felvenni, és a fedezetét a bérlakások jelentenék. Ha ezeket eladjuk, hogy juthatunk hitelhez? Miből ruházzunk be? Az önkormányzat tulajdonában már csak 400, lakhatásra alkalmatlan, üresen álló helyiség maradna. Minden fejlesztési programunk veszélybe kerülhet.

 

A lakhatási szegénység elmélyülése

 

Őze Sándor A Város Mindenkié egyik koordinátora úgy véli, ez a törvénytervezet teljesen ellentétes a társadalmi igazságossággal.

  • Alapvetően azokat támogatja, akik már rendelkeznek valamifajta mozgatható tőkével, stabil jövedelemmel.

Nem véletlen, hogy a törvénymódosítás első körben csak a Várban található önkormányzati lakások megvételére vonatkozott. Sok Fidesz-potentát, rokonaik és barátaik jutottak itt bérlakásokhoz, nyilván nem a szociális helyzetük, hanem a politikai kapcsolataik révén. Nem nehéz kiszámolni, kik járnak igazán jól a közvagyon kiárusításával. Egy jó állapotú, jó helyen lévő bérlakás piaci áron mondjuk 70 millió forintot ér. Ha valaki megveszi 15 százalékért, körülbelül 10 millió forintért juthat a lakáshoz, tehát az államtól – privatizációs ajándékként – kapott 60 millió forintot. Erzsébetvárosban viszont valóban sokan laknak szociális alapon kicsi, rosszabb minőségű lakásokban. Ha a 20 millió forintot érő lakást megveszi valaki 3-4 millió forintért ő már „csak” 16 millió forintos privatizációs ajándékot kapott az államtól.

Csakhogy, akik valóban rászorulók, azoknak nincs több milliós megtakarításuk a vásárlásra.

  • Ezekre az emberekre különösen jellemző a lakhatási szegénység, vagyis a jövedelmüknek legalább az 50 százalékát a lakhatásra költik. Nekik a rezsi kifizetése és gondot okoz – teszi hozzá Őze Sándor.

Eddig is nagyon kevés szociális bérlakás volt az országban. Ha ennyi sem marad, az olyan súlyos lakhatási válságot idézhet elő, amire még nem volt példa nálunk.

A legrosszabbul tehát megint a legszegényebbek járnak, bár tény, hogy a tervezet szerint 25 éves részletre is meg lehet venni a bérlakásokat. Niedermüller Péter azonban ennek a veszélyeire is figyelmeztet:

  • Tegyük fel, hogy valaki kap banki kölcsönt, és eladósodik 25 évre. De ha később valamiért nem tudja fizetni a törlesztést, mi lesz vele? Láttunk erre tragikus példákat az eladósodott devizahiteleseknél. A VII. kerületben sok olyan kislakás is van, ahol szűk szoba-konyhában laknak két gyerekes családok. Szükségük lenne nagyobb helyre, ha a gyerekek kamaszodnak. Miből vesznek másik ingatlant? Ha viszont leadják a jelenlegi bérlakásukat plusz pontokkal pályázhatnának nagyobb bérlakásra a kerületben – magyarázza a polgármester.

A lakástörvény módosítása azonban ettől is megfoszthatja az alacsony jövedelműeket. Ráadásul tárt kapukat nyit a lakásmaffiának, és ennek következtében rengetegen kerülhetnek az utcára.

  • Ez lett a következménye az 1993-as lakástörvénynek is. Jelentősen megnőtt a hajléktalanok száma, és ezt generálhatja újra a jelenlegi módosítás is – véleményez A Város Mindenkié aktivistája.

 

Zöld út a lakásmaffiának

 

A lakásmaffia ténykedése sajnos az Erzsébetvárosban sem ismeretlen. Dr. Bernáth Attila, az EVIN Zrt. vezérigazgató-helyettese azt mondja, a lakásmaffia mindig a legszegényebbeket veszi célba, azokat, akik tartozásokat halmoztak fel, és néhány millióért sem tudják megvenni az önkormányzati lakást.

- Felkeresi a bérlőt egy ingatlanspekuláns, felajánlja, hogy majd ő kifizeti a lakás vételi árát, a lakó pedig megveszi azt a saját nevén. Majd a lakást hamarosan átíratja a spekuláns nevére. Lehet, hogy a bérlő így megszabadul a pillanatnyi adósságától és hozzájut 1-2 millió forinthoz, de abból sehol nem fog tudni másik lakást venni. Előbb-utóbb az utcán köthet ki.

Bernáth Attila szerint a lakásmaffia működésére bizonyítékok is vannak a VII. kerületben.

  • Az előző fideszes városvezetés alatt, az olcsón kiárusított ingatlanok jelentős hányada rövid időn belül más tulajdonoshoz került. A választások előtti öt évben hirtelen megnőtt az így eladott lakások száma, például 2018-ben az értékesített lakások több mint 41%-a 3 hónapon belül, több mint 57%-a 1 éven belül gazdát cserélt. Ezeket a bérlakásokat a piaci értékük 30 százalékáért adták el bizonyos lakóknak. Arra is volt példa, hogy egy részletre vásárolt lakás első törlesztőjét még a lakó fizette be, de a következő hónapban már egy olyan Kft. utalta a pénzt, amelynek a lakáshoz előtte semmi köze nem volt. Azt vélelmezzük, hogy az igazi vevő eleve nem a bérlő volt, hanem valaki más, akinek a nevére került az ingatlan, és komoly haszna származott ebből – mondja Bernáth Attila.

Épp a lakásmaffia visszaszorítása érdekében döntött úgy a Niedermüller Péter vezette önkormányzat az EVIN Zrt.-vel egyeztetve tavaly, hogy a bérlakások vételárát 85 százalékra emeli. Ez már nem akkora csábítás a csalóknak, hogy kifosszák a kerületet.

 

Irány az alkotmánybíróság!

 

Ez a törvénytervezet politikai oldaltól függetlenül minden önkormányzatot sújt. Niedermüller Péter ezért abban bízik, hogy fideszes polgármesterek ki tudják lobbizni a módosítás módosítását, bár a legjobb az egész eltörlése lenne. Erzsébetváros DK-s polgármestere nem lát esélyt arra, hogy a kormánypárti és ellenzéki polgármesterek közös erővel lépjenek fel a tervezet ellen.

  • A fideszes kollégák egyénileg, a saját nevükben tiltakoztak, de számukra a pártlojalitás fontosabb annál, mint hogy bármilyen közös ügyben összefogjanak az ellenzékkel.

Ha a törvénytervezetet a parlament elfogadja, az ellenzéki polgármesterek az Alkotmánybírósághoz fordulnak. Egyébként az 1993-as lakástörvény eredeti változata még jóval szigorúbban korlátozta volna az önkormányzatok tulajdonjogait. Akkor a Fidesz is óvást emelt ez ellen az Alkotmánybíróságnál, és a panaszuknak a taláros testület helyt adott.  A mostani módosításba viszont a Fidesz több olyan passzust beemelt a ’93-as törvényből, amelyek ellen akkor tiltakozott. Szomorú kórképe ez annak, hogy miként rombolódott le a demokrácia a rendszerváltás óta. 

Csak idén, eddig ennyi pénz vett el önöktől és a kerülettől a kormány!

Keresés az oldalon
Feliratkozás Hírlevélre
Koronavírussal kapcsolatos híreink
Tájékoztatás időseknek
Képviselő-testületi ülések megtekintése
Elérhetőségeink

  1073 Budapest Erzsébet Krt. 6.

  +36-1-462-3100