A házigazda Pleva Dániel önkormányzati képviselő volt, a PhD-s hallgatóknak kiírt pályázat ötletgazdája, aki a kezdeményezésen túl küzdött is a programért, és a megvalósításában is részt vett. Az Állatorvostudományi Egyetem Kómár Gyula előadójában tartott pódiumbeszélgetésen nyolc doktorandusz adott rövid betekintést a kutatásába. A témák lenyűgöző ívet rajzoltak: a 19. századi magyar drámák cigányábrázolásától a cukorbetegek vércukorszintjének időbeli alakulásán át az időskor és a demencia egészségszociológiai kérdéseiig.

Niedermüller Péter köszöntőjében hangsúlyozta, hogy ez egy folytatásra, sőt továbbfejlesztésre érdemes program. „A tudás érték, és akik időt fordítanak tanulásra és kutatásra, előnyhöz jutnak a társadalomban, ami gyakran gazdasági előnyökké is alakul” – idézte Pierre Bourdieu gondolatát.

Az előadásokat hallgatva hamar világossá vált, hogy az egy szemeszterre nyújtott havi 100 ezer forintos támogatás hosszú távon bőségesen megtérül. A hallgatók mindannyian kerületi lakosok, többen közülük többgenerációs lokálpatrióták, és sokan arról is beszéltek, hogyan hasznosítható a munkájuk közvetlenül Erzsébetváros javára.

A rendezvény végén Gyuris Gabriella, a Humánszolgáltatási Főosztály vezetője is megszólalt. Kiemelte: a kerület változóban van, és fontosnak tartja, hogy ezek a fiatal kutatók is az erzsébetvárosi közösség aktív tagjai legyenek. Egy spontán, jelképes megfogalmazással „Bölcsek Tanácsának” nevezte a jelenlévő ösztöndíjasokat, utalva arra, hogy tudásukkal a közösség javát szolgálják.

A hallgatók közül többen kiemelték, hogy az ösztöndíj valódi segítséget jelentett: több időt és szabadságot adott a kutatásra. Abban is egyetértettek, hogy ez ritka és előremutató kezdeményezés, mert nem nagyon ismernek más önkormányzatot, amely hasonló lehetőséget biztosítana.

S. Takács Zsuzsa