Húsz évvel ezelőtt Perczel Anna és az általa vezetett Óvás! Egyesület megállította a bontásra lendülő csákányokat, és ha csak egy időre is, de elgondolkodtatta a döntéshozókat. Legkövetkezetesebben és szakmailag megalapozottan Perczel Anna jelentette ki: ez a városrész nem bontandó és a beruházókat korlátozó akadály, hanem megőrzendő örökség.

A kerület lakói általa nyerték vissza hitüket: a hámló vakolat mögötti házak, a megroggyant függőfolyosók is megszépülhetnek, ha teszünk az múltunk megőrzéséért.

A kétezres évek elején a régi pesti zsidónegyed házai sorra kerültek veszélybe. Befektetői tervek, bontási engedélyek, kiürített udvarok jelezték: a városrész akkori vezetői a múltra emlékeztető régi házakat olyan örökségnek tekintették, amitől meg kell szabadulni. Vagy legalábbis gyorsan elkölthető pénzre lehet váltani. Anna azonban másként gondolta. Építészként pontosan tudta, mit hordoznak, mit idéznek ezek a házak a helyi lakók, közösségek és a helytörténet számára. Felismerte azt, hogy ha a régi falak eltűnnek, velük együtt eltűnik a lokális emlékezet is.

Perczel Anna rávilágított: vannak értékeink, és ezek őrzői a még itt lakó erzsébetvárosiak, s az értékek jóvoltából marad meg az erzsébetvárosi identitás. A 2013-ban megjelent, és munkatársaival közösen írt szépséges könyv is értékmentés: Ami látható és ami láthatatlan (Erzsébetváros zsidó öröksége).

Az ÓVÁS! Egyesület mára már elcsendesült. Az általuk védett néhány épületből csak a homlokzat maradt meg. A küzdelmük nem volt mindig sikeres. De Annát búcsúztató nekrológjaikban többen is hangsúlyozták: a „vesztesek” diadala és dicsősége abban áll,

hogy kimondják az igazat akkor is, amikor nincs mögöttük hatalom. A civil bátorság képes megállítani a buldózereket – ha nem is örökre, de annyi időre, hogy a közösség felébredjen.

Perczel Anna nem csupán házakat mentett. Önbecsülést adott egy városrésznek. Megtanított bennünket arra, hogy a múlt nem akadály, hanem erőforrás. Hogy a város azoké is, akik lakják, szeretik, és felelősséget éreznek iránta.

Perczel Anna (1942–2021)

építész-urbanista, a pesti zsidónegyed védelmezője

1942. november 18-án született Párizsban, Anique Preiser néven. Szülei az illegális kommunista mozgalom tagjaiként menekültek Franciaországba. Apja, Perczel (Preiser) Károly a francia ellenállás tagja volt. 1946-ban települtek haza Magyarországra, ekkor magyarosították nevüket Perczelre. Apját 1949-ben a Rajk-perben életfogytiglani börtönre ítélték, ahonnan 1954-ben szabadult.

Anna 1967-ben végzett a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán. Pályáját a Budapesti Városépítési Tervező Vállalatnál kezdte, majd a Városépítési Tudományos és Tervező Intézetnél folytatta. Fontosabb tervezői munkái közé tartozik a Gellért Szálló hullámfürdőjének rekonstrukciója.

Aktív résztvevője volt a rendszerváltás előtti ellenzéki mozgalmaknak, 1984-ben a Dunakanyar természeti és épített értékeit megmentő Duna Kör egyik alapító tagja és a vízlépcső elleni tüntetések szervezője volt.

Figyelme 1996-tól fordult építészeti értékei felé. 2004-ben alapítója és elnöke lett az ÓVÁS! Egyesületnek.

Az Óvás! Egyesület sikerei

Az ÓVÁS! Egyesület fellépésének köszönhetően számos olyan épület menekült meg a lebontástól, amelyeket a korábbi városrendezési tervek pusztulásra szántak.

-          2005-ben Erzsébetvárosban 51 épület kapott műemléki védelmet, köztük nyolc olyan korai lakóház, amely egyéni védelem híján bontásra került volna: Kazinczy utca 32., 47. (Mika Tivadar-ház) és 49., Síp utca 8. és 10., valamint a Dob utca 19., 21. és 29.

-          Szintén a 2005-ös civil tiltakozások hatására menekült meg a Kazinczy utca 34. szám alatti épület.

-          2006-ban az egyesület fellépése nyomán további épületek kerültek védelem alá, köztük a korábban bontásra szánt Klauzál utca 7. és 15., az Akácfa utca 47. és 49., valamint a Kertész utca 22. (Scheiber Hugó egykori lakó- és munkahelye).

-          2007 elején az ÓVÁS! heteken és hónapokon át tartó küzdelme vezetett a Király utca 40. alatti Hild-ház megmaradásához, ahol végül leállították a bontást.

-          2008-ban újabb kutatások és elért műemléki védelem révén menekült meg egészen vagy részben a Csányi utca 5., a Dob utca 18. és az Akácfa utca 61.

Az egyesület fontos eredménye az egykori pesti nagygettó emlékének megőrzése is: elérték, hogy a korábban lebontott utolsó épen maradt gettófalat a Király utca 15. hátsó udvarán restaurálják és visszaépítsék.

Bár műemléki védettséget sikerült elérni, több épület esetében (például a Síp utca 8. és 10. számú házaknál) végül csak a homlokzati falakat tartották meg, miközben az épületek belső részeit lebontották.
 

Döntés az emléktábláról

Erzsébetváros képviselő-testülete 2026. február 25-i rendkívüli ülésén úgy döntött, hogy Perczel Anna emlékét a  következő szövegű emléktábla őrizze a Király utca 29-es számú épület homlokzatán.

Perczel Anna

(1942. november 18. Párizs - 2021. június 13. Budapest.)

Építész, urbanista, környezet- és városvédő, Budapest és Erzsébetváros díszpolgára,

a Duna Kör egyik alapítója, az ÓVÁS! Egyesület alapítója és elnöke. A város óvásának szelíd lelkű, bátor harcosa.

Állíttatta Erzsébetváros Önkormányzata és az ÓVÁS! Egyesület

2025

Dombi Gábor