A megnyitó ünnepségen részt vett Nacuisi Banja, a Haiku Világszövetség igazgatója is. Köszöntőjében hangsúlyozta: Vihar Judit haikuköltőnek, az intézmény igazgatójának érdemei nemcsak a múzeum létrehozásában, hanem a japán és a magyar kulturális kapcsolatok erősítésében is meghatározóak. Megemlítette, hogy a szerkesztésében, valamint Wata-nabe Kaoru, a Károli-egyetem tanára fordításában nemrég megjelent Ezer magyar haiku japánul kötet ennek csak egyetlen jelentős példája.

Vihar Judit megnyitó beszédében a Magyar-Japán Baráti Társaság (MJBT) örökös tiszteletbeli elnökeként felidézte a múzeum létrejöttének történetét. Elmondta, hogy amikor 22 év után leköszönt az elnöki posztról, kollégái szerették volna méltó módon elismerni munkáját, és megkérdezték, minek örülne igazán. Nem kellett sokáig gondolkodnia a válaszon, régóta dédelgetett álma volt, hogy Budapesten is legyen haikumúzeum. Szeretett volna egy olyan intézményt elindítani, amely támogatja a műfaj hazai fejlődését. Természetesen a múzeum egyedisége sem volt mellékes szempont, hiszen Japánon kívül sehol nem működik hasonló. A megfelelő helyszín megtalálásában a kerületi önkormányzat segített. Judit több lehetőség közül végül a Damjanich utcai volt postahelyiséget választotta, amelyben szerepet játszott, hogy az utcát szülőföldjének tekinti, hiszen egészen a közelmúltig itt élt 77 éven át.

Az új múzeum a világszövetség igazgatójának megfogalmazása szerint a jövőről szól, szemben a tokióival, amely hagyományos, azaz feldolgozza a haiku történetét, dokumentumokat mutat be. „Interaktív múzeumot szeretnénk, ahol a látogatók nemcsak megismerkedhetnek a műfajjal, hanem maguk is alkothatnak” – magyarázza Takács József, az MJBT elnöke. A múzeum jelenlegi formájában még nem végleges, de már tudják fogadni a műfaj iránt érdeklődőket. Folyamatosan tartanak majd rendezvényeket, és a haikuklub is itt fog működni. Lépésről lépésre haladnak, mert a Társaság anyagi lehetőségei szerények, elsősorban támogatók hozzájárulásaiból működik. Várhatóan őszre pedig elkészülnek azok a technikai fejlesztések, amelyek lehetővé teszik, hogy nemzetközi partnerekkel közös online programokat szervezzenek. A gondosan kialakított tárlókban most Vihar Judit több évtized alatt felépített haikukönyv-gyűjteményének egy része látható, ezeket időről időre cserélik majd, és természetesen tovább bővítik. A tokiói partnerektől rendszeresen kapnak szakmai anyagokat és kiadványokat.

Az elnök reméli, hogy a kerületből is sokan felkeresik majd a múzeumot. A hely népszerűsítésére ezért még a múzeum ablakait is felhasználták: információs tablókon mutatják be a műfajt, remélve, hogy a járókelők kedvet kapnak, benéznek hozzájuk, és így tovább bővül a haikukedvelők tábora.

A haiku japán eredetű, rendkívül tömör lírai versforma: három sorból áll, sorvégi rím nélkül, kötött szótagszerkezettel, hagyományosan 5–7–5-ös felépítésben. Gyakran egyetlen pillanat benyomását rögzíti, hagyományosan természeti képekkel, klasszikus formájában utal az évszakokra is. Lényege a sűrítés és a sejtetés, kevés szóval idéz fel mélyebb jelentéseket és érzelmi állapotokat.

S. Takács Zsuzsanna