A nyolcvan éve meggyilkolt Szenes Hanna mártírhalálának évfordulóján rendezett emlékelőadást a Mazsihisz a Gólem Színházban. A támogatók között szerepelt a MAZSÖK (Magyar Zsidó Örökségért Közalapítvány), a Miniszterelnökség, a Bethlen Gábor Alapkezelő és a „Holokauszt 80 Emlékév.”

A világszerte ismert brit ejtőernyős, tehetséges magyar költő Izrael Állam nemzeti hőse, nevét Izraelben utcák, terek viselik. Szobrát két éve avatták fel Budapesten, a Széna téren az egykorvolt Margit körúti fogház közelében, ahol a fiatal hőst kivégezték. Erzsébetvárosban róla nevezték el a kerület egyik bensőséges közterét, a Szenes Hanna parkot.

A szervezők egy Szenes Hanna pályáját keretbe foglaló művel, Tóth Réka Ágnes összeállításával tisztelegtek a fiatalon elhunyt ejtőernyős előtt. („Hanna – Szabadesés több szólamban.”) A két szerepet, Hannát és bátyját, Gyurit, Bíró Eszter és a rendező, Widder Kristóf alakította. Megnyitójában Dr. Grósz Andor, a Mazsihisz elnöke méltatta Szenes hősiességét, utalt arra, hogy november 7-e minden zsidó és minden jóakaratú, az üldözöttekkel együttérző ember számára gyásznap, Szenes Hanna áldozatának napja. Erzsébetváros Önkormányzatát Niedermüller Péter polgármester és Szücs Balázs alpolgármester képviselte.

Kevesen tudtuk, hogy Hanna egykori neve tulajdonképpen Anikó. A Hanna nevet a palesztinai emigrációban vette fel. Édesapja Szenes Sándor sikeres hírlapíró és színpadi szerző, Hanna hatéves volt, amikor elvesztette. A kislányt édesanyja, Salzburger Katalin nevelte. Budán laktak, Hanna a közeli református lánygimnáziumba, a jó nevű Baár Madasba járt, ahol dupla tandíjért zsidó és katolikus lányok is tanulhattak. A kitűnő érettségi azonban mit sem ért, a zsidótörvények akkor már nem tették lehetővé, hogy egyetemre járjon. Ekkor döntött a palesztinai kivándorlás mellett. Palesztinában mezőgazdasági tanulmányokkal foglalkozott, kibucban dolgozott, tagja lett a Haganának, a zsidó önvédelmi szervezetnek. Verseket írt magyarul, költőnek készült.

Az előadás két forrása Hanna fennmaradt naplója és versesfüzete volt. A háború és a holokauszt végkifejletének közeledtével a brit hadsereg Palesztinában tizenhét fős csapatot szervezett. (Ekkor már küszöbön állt a magyar zsidóság deportálása.) A kommandósok célja az ellenállás, az embermentés megszervezése lett volna. A csapatot márciusban dobják le ejtőernyővel Szlovéniában, a magyar határt májusban érik el. Hannát szinte azonnal elfogja egy csendőrjárőr, Pécsre viszik, Budapestre szállítják, villanyozzák, brutálisan megkínozzák, de nem sikerül vallomást kicsikarni tőle. A nyilaspuccs után megszületik a döntés. Kivégző osztag elé állítják 1944. november 7-én. Sírja ma a Herzl hegyen van. A huszonhárom éves lány édesanyjának írja: saját sorsát rendezte önmagával, egyetlen fájdalma, hogy őrá bajt hozott.

Szenes Hanna neve Magyarországon évekig csak szűkebb körben volt ismert. Örvendetes a manapság tapasztalható Szenes reneszánsz. A Gólem közönsége csöndes, kitartó tapssal ünnepelte a kiváló összeállítást, a szereplők játékét. Bíró Eszter alakítása diszkrét és méltóságteljes volt.