Míg fő a kávé
Az átlag magyar jól elvan reggelenként a barátságos kotyogóval. A kávézás napi rutin, a kávé nemzeti ital lett azóta, hogy a 18. században ibrikben, törökösen főzték, a zaccot leszűrték. A kávézás, pipázással kombinálva, időigényes szertartás volt.
A kávészem török közvetítéssel került Pestre, a távoli Budai Vilajetbe. A monopóliumot holland hajósok törték meg, akik a cserjét Európába lopták. A kiállítás felvezető tárgyai is a török eredetre utalnak. Ilyen a kávéfőzésre használt öblös rézedény, a dzsezva, látható mellette egy terítő, amely a 18. században Bécsben készült, szintén török motívumokkal.
A magyar arisztokrácia, mikor a kávét kipróbálta, először elvetette: élveteg pogány szokásnak tekintette. Az első hazai kávémérést egy élelmes szerb kerekedő, Blasius mester (Kávéfőző Balázs) nyitotta 1714-ben a Váci utca és a Régiposta utca sarkán. Halhatatlan viszont a Pilvax név, a magyar kultúrtörténet része, főleg extra vendégköre, Petőfi és a márciusi ifjak révén. A kávézót egy bécsi kávésmester, Karl Pilvax (pontosabban Pillvax) vette meg és működtette, amikor Pestre nősült. 1848-ban már csak a név volt meg, maga Pilvax úr visszavonult, a napi ügyeket átadva főpincérének. A nagy kávé-áttörést Magyarországon a Bécset megjárt diákság hozta el.
Az ital készítését a kávéfőzőgép forradalmasította. A torinói Angelo Moriondo 1884-ben mutatta be gőzalapú gépét a torinói nagyvásáron. A sorozatgyártás 1905-ben indult egy Pavoni nevű iparos jóvoltából. Az ő modellje nem szerepel a Kazinczy utcai kiállításon, hiteles példány talán nincs is, de technikailag rokon verziók láthatók.
A kiállítást az erzsébetvárosi önkormányzat is támogatja. Nem véletlenül, a belváros tele van egykor híres kávéházakkal és azok emlékeivel. A New York, az EMKE, a Centrál, a Bucsinszky, a Japán (ma Írók Boltja) a város legendái közé tartoznak. A lakásviszonyok mindig szűkösek voltak. Moldova György volt az utolsó magyar író, aki rendszeresen a New Yorkban dolgozott. „Fiatalkoromban öten laktunk két szobában. Nem volt íróasztalom”, mondta. A kávéház igazi közösségi tér, univerzális írókeltető volt Petőfitől Karinthyn, Kosztolányin, Adyn, József Attilán át Rejtő Jenőig. Zelk Zoltán emlékezett arra, hogy a New York fő-pincére a haját is lenyírta, megborotválta, mikor híre futott, hogy Zelk úr reggel állásinterjúra megy.
Az 1867-től 1940-ig nyúló korszak a kávéházak aranykora volt. A kiállításon láthatjuk az akkoriban divatos géptípusokat, például a harmincas évek legendáját, az Aromaxot. 1945 után a rendszer bezáratta a kávéházakat, egyesek, mint a New York, megúszták névváltozatással. (Hungária.) Beköszöntött az eszpresszók kora. A kiállításon láthatjuk a hazai gyártású presszógépeket, kiállítanak két bárszéket és láthatók a legendás Te + Én presszó (Bem rakpart) foteljei. Jellegzetes darab a FAEMA E-61 készülék, a hatvanas évek sztárfőzője. Nevét az 1961-es napfogyatkozásról kapta. A kávézók neve hivatalosan „eszpresszó” volt, ez korcsosult Pesten presszóvá. A presszó lassanként elkocsmásodott, vezető itala törzsvendégek számára nem a kávé, hanem a „fél cseresznye”, fél konyak lett.
A fordulatot 2000 után az újhullámos kávékultúra hozta el. Az ínyencek számára nem a gyorsaság a mérce, hanem a kávézás, a gasztronómiai élmény kifinomultsága. A fertőzésmentes termőtalaj, a gazdálkodás etikája. Vannak irányzatok, melyek előnyben részesítik a kézifőzésű kávét. A kiállításon láthatunk hideg-áztatású kézi szerkezetet, vákuumos kávékészítőt, V 60-as filteres kávégépet.
A megtekinthető nagy kávégépek főleg az olasz konyhai kultúra és a hazai szocialista kávégépgyártás emlékei. A múzeum anyaga mellett a kiállításon szerepelnek a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, az Iparművészeti Múzeum, a Kiscelli Múzeum és számos magángyűjtő ritkaságnak számító tárgyai. Elegáns készleteivel beszállt a Zsolnay gyár és a Gerbeaud cukrászda is.
Erzsébetvárosi lakcímkártyával kedvezményes jegyvásárlás:
- 62 és 69 év közötti személyek és a diákok esetében a belépőjegy ára jelképes 100 forint,
- a 18 éven felüliek a felnőtt jegyet 50%-os kedvezménnyel vásárolhatják meg,
- 6 év alatt és 70 év feletti személyek részére a belépés ingyenes.
Buják Attila
