Az ülés napirendi pontjai közül a leghosszabb szócsata a Fidesz-frakciónak arról a javaslatáról folyt, hogy a sétálóutcákban vezessék be az éjféli zárórát a vendéglátóhelyek számára. Az előterjesztés szerint a cél „a sűrűn beépített területeken, kiemelt vendéglátó-koncentráció mellett fellépő késő esti–hajnali zaj-, közrend- és köztisztasági terhelés mérséklése, a lakossági nyugalom és az élhetőség védelme” volt. Az eredmény inkább csak annyi, hogy a kormánypárti képviselőcsoport részt vevő félként jelentkezett be abba a felhevült véleménycserébe, amely Belső-Erzsébetváros helyzetéről alakult ki.

Benedek Zsolt frakcióvezető a kerületrész hangulatát robbanás előtt álló kuktafazékhoz hasonlította, amelyből a gőzt ki kellene ereszteni. „Most eldől, hogy ki képviseli a lakókat és ki nem” – igyekezett a szavazás tétjét magasra csavarni Molnár Dominik belső-erzsébetvárosi képviselő. Szücs Balázs alpolgármester viszont azzal szembesítette a kormánypártiakat, hogy 2010 és 2019 között semmit sem tettek a bulinegyed elburjánzása ellen. A Kutya párti Firnigel Loránd szerint téves irány, hogy a nyilvános ülésen pártpolitikai színekben egymásnak dobálják a labdát, szerinte egy felelős, konstruktív testületben kellene megvitatni a kialakult helyzetet.

Niedermüller Péter polgármester a kezdeményezést rosszul sikerült politikai gegnek nevezte, amit a Fidesz azért dobott be, hogy a rabbik kezdeményezése kapcsán ők is többet szerepeljenek a nyilvánosságban. A javaslatot Beregi Balázs, az 1-es számú belső-erzsébetvárosi választókörzet képviselője is támogatta, de a testület név szerinti szavazással elutasította a kezdeményezést.

Az ülésen szerepelt olyan előterjesztés is, melyet a polgármester közösen jegyzett a Fidesz-frakcióval. Ez a filmforgatásokra igénybe vehető időszakot korlátozza egy-egy helyszínen évenként 15 napra, és kilátásba helyezi, hogy a produkciók által befizetett összegekből az érintett társasházak az eddiginél nagyobb részt kapjanak. Az egyhangúlag megszavazott határozat arról is rendelkezik, hogy a közterület bérlői biztosítsanak az érintett utcarészek lakói számára parkolóhelyet. Ez az előírás egyébként azokra az ingatlanfejlesztőkre is vonatkozik, akik az építkezések idején lakossági várakozóhelyek igénybevételét lehetetlenítik el.     

A testület egységesen mondott igent a leginkább rászorulókról való gondoskodásra, ami több határozatnak is vezérmotívuma volt. Ilyen a családok átmeneti otthonának fenntartásáról szóló új szerződés megkötése a Lámpás ’92 Közhasznú Alapítvánnyal. Az otthonban 36 gyámügyi védelemben részesülő lakót lehet elhelyezni, erre a kerület 7 millió 380 ezer forintot költ 2026-ban. Erzsébetváros 6 millió 240 ezer forinttal támogatja a Golgota Keresztény Gyülekezetet, amely a tél leghidegebb napjaiban 100 hajléktalannak nyújt menedéket a Vörösmarty utcai Nappali Központban. A lakhatási válságra adott válaszul egy önkormányzati lakás használatba adásáról is szavaztak a képviselők. Az Utcáról Lakásba! Egyesület közvetítésével egy olyan hajléktalan kaphat otthont Erzsébetvárosban, aki támogatással képes önálló életvitelre, saját kezébe tudja venni sorsa alakítását.

A képviselők megszavazták, hogy az építményadó megfizetése alól csak olyan lakástulajdonos kaphat mentességet a jövőben, aki – vagy akinek közeli hozzátartozója – életvitelszerűen használja az ingatlant. A pedagógusoknak adományozható „Erzsébetváros jövőjéért” díjat a Madách Gimnázium nemrég elhunyt legendás igazgatójáról nevezik el, az Véghelyi József-díj lesz.

Ezen az ülésen legtöbbször, tíz alkalommal dr. Molnár Dominik fideszes képviselő jelentkezett hozzászólásra, volt, hogy már lezárt napirendi pont kapcsán, az interneten megjelent véleményt ismertetett, vagy szavazása miatt kérdőre vonta képviselőtársát. A polgármester jelezte, hogy hasonló esetben  kénytelen lesz a szót megvonni tőle.   

Barát József