Erzsébetváros képviselő-testülete szeptember 24-i ülésén úgy határozott, hogy a Haré Krisna Ételt az Életért Misszió idei 5 500 000 forintos támogatásának összegét a jövő esztendőben 6 500 000 forintra emeli. A misszió évente 60 ezer adag ingyenes étellel segíti a rászorulók megélhetését.
„Sokan nemcsak azért néznek minket csodabogárnak, mert krisnások vagyunk, hanem mert vegetáriánus étkezést biztosítunk a hozzánk érkezőknek. Voltak, akik eleinte aggódtak, hogy eléggé táplálóak-e az ételeink. Aztán megkóstolták a főztünket, ízlett nekik, jóllaktak, és a félelmek elmúltak.” – meséli a kezdetekről Szanyi-Karl Attila, a Haré Krisna Ételt az Életért Misszió vezetője.
A Misszió több mint 10 éve működtet népkonyhát a Rózsa utcában az erzsébetvárosi önkormányzat támogatásával. Magyarosan főznek, mert a vendégeik nem szeretik az indiai fűszereket. A magyar konyha hús nélkül is gazdag teljes értékű ételekben, mint a babgulyás, a paprikáskrumpli vagy bármelyik főzelék. „Tartalmas, minőségi, finom ételeket készítünk, nem spóroljuk ki belőlük az összetevőket. 30-35 féle receptünk van, és folyamatosan igazodunk a szezonalitáshoz.” – avat be a részletekbe a vezető.
Konyha-vallásként is emlegetik őket, mert központi szerepet játszik náluk a táplálék. „A finom étellel könnyebb hidat építeni az emberekhez, mint száraz filozófiával. Egészen más, amikor egy finom sütemény mellett beszélgethetünk. A főzésben jó, hogy egyszerű, de ez vallási kötelességünk is. Egy krisna templom 10 kilométeres környezetében nem élhet éhező ember. Mi kicsit kitoltuk a határokat.” – teszi hozzá mosolyogva. A hívők minden ételt felajánlanak Istennek, így az megtisztított, megszentelt táplálékká válik. „Tálcára teszünk az ételből, a konyhai oltárunkon mantrákkal és fohászokkal felkínáljuk Istennek, és amikor elfogadja, a táplálék Prasāda lesz, ami szanszkritül isteni kegyet jelent. Aki ebből eszik, annak a lelke akkor is gazdagodik, ha nem tudja, hogy megszentelt az étel. Így szolgáljuk a társadalmat, nemcsak testileg, hanem lelkileg is.
Központi konyhájuk hamarosan új, erre a célra épített helyre költözik, mert a régit kinőtték. Sokkal több ételadagra lenne igény Budapesten, mint az a napi 2000, amit most el tudnak készíteni. Az elosztópontokon, ilyen a 2012 óta működő Rózsa utcai is, bárki megebédelhet, de haza is viheti az ételt. „Az ebéd mellé, köszönhetően annak, hogy 15 éve együttműködünk a Magyar Élelmiszerbank Egyesülettel, pékárut, zöldséget és gyümölcsöt tudunk adni, néha tejterméket is. Tudom, egy élelmiszercsomag nem old meg minden problémát, de megnyugtató lehet, ha valaki tudja, hogy tőlünk mindig kaphat egy tál meleg ételt.”
Most 100-150 adag ételt osztanak ki minden munkanapon a 7. kerületben többségében olyan nyugdíjasoknak, akik nem tudnak megélni a kis nyugdíjukból. A működés fedezetét az önkormányzati támogatáson túl alapvetően az állami normatíva adja, amit kiegészítenek a civil szervezetként és egyházként kapott 2x1%-os felajánlásokkal és más adományokkal. A népkonyhai szolgáltatás költséges, a magas alapanyagárak mellett a szállítási költségek, az ingatlanfenntartás és az adminisztráció is komoly tétel. Plusz teher egy ideje, hogy naponta minden kiadott ételadagot rögzíteniük kell a KENYSZI (Központi Elektronikus Nyilvántartás Szociális Igénybevevőkről) rendszerében, és a vendégeknek alá kell írniuk, hogy átvették. Bár ez négy munkatársának sok járulékos feladatot ad, de Szanyi-Karl Attila nem bánja a változást, mert korábban sokan visszaéltek a normatívával.
Ott üzemeltetnek népkonyhát, ahol az önkormányzatok ezt támogatják. „Mindig feszült voltam, ha egy hivatalba kellett mennem az egyházamat képviselni. Erzsébetvárosban Szűcs Balázs alpolgármester nyitottan, barátságosan fogadott, könnyen szót értettünk minden önkormányzati munkatárssal. Mondhatom, hogy Budapesten talán Erzsébetváros támogatja a legjobban a munkánkat. Anyagilag tőlük kapjuk a legtöbbet, és azért a kerületi ingatlanért, amit már közel 15 éve használunk, bérleti díjat sem kell fizetnünk.”
S. Takács Zsuzsanna
