Az első őszies pénteken a Kult7-ben zajlott a Kezünkben a tér nevű program első, nyilvános „alapkőletétele”. A rendezvény koncepciójának kidolgozására és lebonyolítására Berki Erzsébet szociális segítő vállalkozott, az erzsébetvárosi Kábítószer Egyeztető Fórum közreműködésével. Az eseményen hat szekcióban több tucat középiskolás diák és a kerületben tevékenykedő pedagógus, civil és önkormányzati munkatárs gondolkodott együtt, a fiatalok számára létrehozandó közösségi tér alapjain. A civil résztvevők között több országos szervezet képviselője is ott volt, ami a módszer újszerűségét is bizonyítja.

„Co-production alapon álmodtam meg ezt az új kezdeményezést, lényege, hogy a fiatalok maguk találják ki – facilitátorok, azaz felnőtt segítők közreműködésével – hogy milyen térben, hogyan éreznék jól magukat. Tehát nem csupán véleményt formálnak, hanem alkotóként vesznek részt” – mesélte lapunknak Berki Erzsébet, aki 2018 óta dolgozik a kerületben óvodai, iskolai szociális segítőként. „Színes, heterogén volt a csapatösszetétel. A kerület tucatnyi középiskolája közül hét intézményben mondtak igent a részvételre, de a facilitátorok névsora is hamar kialakult, mindenki ráérzett az ötlet fontosságára. Az eredményekről és a segítők munkájáról kiadványt tervezünk, amely tájékoztatást nyújt az iskoláknak; hiszen számos olyan ötlet, a gyerekek által megfogalmazott vélemény hangzott el, amelyet a mindenki használhat” – magyarázta Berki Erzsébet.

A tízfős csoportok lelkesen dolgoztak órákon át. A munka interaktív, játékos, vizuális módszerekre épült, volt plakátkészítés, kampánytervezés, térrajz. Kora délután pedig minden csapat a színpadon adta elő, hogy mire jutott. Amiben egyetértett mindenki: szükség van a kerületben egy közösségi térre, amit a fiatalok magukénak éreznek. Továbbá mindannyiuknak fontos, hogy ez biztonságos hely legyen, sokan belépőkártyához kötnék a látogatást és hogy kortárs segítőhelyként is működjön, pszichológus állandó részvételével. Szeretnék, hogy legyen külön nyugi/tanulósarok és sportolási, szórakozási lehetőség, valamint egy zöld rész, azaz kert/udvar. Sokan terveznének zenekari próbahelyiséget, büfét is. Voltak, akik palacsinta pénteket, gamer- és vitaestet, kreatív programokat vizionáltak.

Az egyik csoport a lehetséges partnereket vette sorra: felmerült a Hintalovon Alapítvány, a Kék Vonal, a Bagázs, az Adom Diákmozgalom és az Amigos a gyermekekért Alapítvány is. Az Aktív hencsergő nevet adta projektjének egy másik csoport. Szerintük a lényeg, hogy jó emberek lakják be a teret, ami ingyenes lenne – az önkormányzat finanszírozásával és minden munkát közösen végeznének. Lett 7ker(t) nevű ötlet is, ők a Kult7 jelenlegi helyét tették meg helyszínnek, havi ezer forintos tagdíjat szednének. Terveztek „hozz és vigyél egy könyvet” polcot, kvízestet, kreatív szobát és ittas fiatalokat nem engednének be. Egy másik munkacsoport prezentációjuk bemutatására dumadzsungel néven létrehozott egy Instagram-oldalt, aminek már ötven követője van.

„DÖK-ösök (diák önkormányzatosok – a szerk.) vagyunk, egyből érdekesnek tűnt a feladat, ezért jöttünk el. Olyan helyet szeretnénk, ahol nincs bullying, megfélemlítés, viszont érzékenyítő programok igen, és ami a saját szabályaink alapján működik” – mondta két 16 éves lány, az Alsóerdősori Bárdos Lajos iskola tanulói.

 „Sokszor kimarad az a lépés, hogy megkérdezzük a diákokat az őket érintő kérdésekről, ezért mondtam rögtön igent és lettem facilitátor – így Vas Enikő, aki a II. Rákóczi Ferenc Technikumban iskolapszichológusként dolgozik ötödik éve. „Túlterheltek a fiatalok, nincs hely és idő közösségek kialakítására, online tartják a kapcsolatot. Jobban szoronganak, hiszen nincs olyan nap, hogy ne halljanak politikáról, háborúról, nonstop info-áradatban élnek, ebbe mi felnőttként csöppentünk bele, és még minket is szorongóvá tesz, hát még őket… Nincs a tananyagban, hogy mit kezdjenek a feszültségeikkel, a stresszel, erre is jó lehetne egy ilyen közösségi tér. Mi, az itt lévő felnőttek kiállunk mellettük, teljes erőbedobással dolgozunk ezen a projekten és reméljük, a döntéshozók is beleteszik majd az ő részüket” – magyarázza a pszichológus.

A Bischitz Humán Szolgáltató Központ egyik munkatársa szerint jó jel, hogy a srácok zöld területre is vágynak, és a virtuális világ okozta izoláltságon kívül igényük van az offline térre is. „Fantasztikus fiatalokat ismertem itt meg, egyikük büszkén jelentette ki, hogy mi most megtervezzük a világ legjobb helyét.”

Krausz Viktória