A 16 főből álló egyesület tagjai a különösen hideg időben autóikkal járták az óvodák és az orvosi rendelők környékét, lapátolták a havat, kaparták a jeget és „sózták” az utakat. Vittek síkosságmentesítő anyagot több közintézménybe, a térfigyelő szolgálathoz, amelynek Damjanich utcai épületénél autómentést is végeztek. Volt, hogy egy hajléktalan hölgynek segítettek szállást találni. Teherautóikkal hoztak csaknem 3 tonna kálcium-kloridot a kerületbe, amellyel környezetbarát módon lehet síkosságmentesítést végezni.

„Harminchárom éve lakom itt, egy külső-erzsébetvárosi albérletben nevelem a gyerekemet” – meséli Perczel Henrietta.

„Látom, hogyan élnek az emberek, mivel szeretem a kerületet, mondhatni önös érdekből alapítottam a civil szervezetet, a lányom védelmében is. A nagyobb ünnepekkor adományokat, élelmiszer-utalványokat veszünk és osztunk a rászorulóknak, karácsonykor másfél millió forintnyi utalványt osztottunk, gyerekeknek Mikulás csomagot szereztünk be. Részt veszünk ételosztásokon is. Tíz fővel alakultunk, az egyesületben van tetőfedő, gázszerelő, lakatos, leszerelt rendőr, két katasztrófavédelmis. Most 16-an vagyunk, és már hatunknak van polgárőr vizsgája, fontos, hogy politikamentesen segítjük Erzsébetváros lakosságát” – mondja a társasház-kezelőként, közös képviselőként dolgozó Perczel Henrietta.

A civil szervezet a Bischitz Humánszolgáltató Központtal is együttműködik. „Nemrég szóltak onnan, hogy egy öreg bácsi két hónapnyi kórház után haza ment, de elromlott a konvektorja. Mentünk azonnal, kitisztítottuk és beüzemeltük, de volt már, hogy csőtörést kellett azonnal elhárítanunk. Rengetegen hívnak mostanában, ezt a hideget mindenkinek nehéz elviselnie.” Leginkább az utcán élőknek… „Sajnos többször kerestek mostanában azért, mert társasházak lépcsőházaiba húzódtak be hajléktalanok a hideg ellen. Ilyenkor megszakad a szívem. Kikísérjük őket onnan, de nem hagyunk magára senkit a fagyos utcán. Megpróbáljuk melegedőbe vinni őket, vagy ha olyan az állapotuk, mentőt hívunk, orvoshoz visszük őket. Átmenetileg tudunk segíteni nekik, de hosszú távon kellene.” Henrietta és munkatársai bárhova mennek autóval, mindig visznek magukkal takarókat, meleg teát és hőfóliát, ha rászorulót látnak, azonnal odaadják neki.

A polgárőr egyesület vezetője szerint a drogosokkal sokkal több a probléma, mint a hajléktalanokkal. Úgy véli, a rendőrség jól végzi a dolgát, mert ezek az alakok egyre inkább Külső-Erzsébetváros felé húzódnak a belső részekből. „Minél több egyenruha van az utcán, annál jobb. Ezért is egyeztetek rendszeresen Kispál Tibor alpolgármesterrel, a kerületi rendőrkapitánnyal, Fabó Csabával, valamint Sedlák Tibor rendészeti vezetővel és tervben van egy találkozó Beregi Balázs képviselővel is. Közös gondolkodásra, együttműködésre lenne szükség – a lakossággal együtt. Ha veszélyt látnak vagy az utcán ülő, fekvő embert, hívják a 112-t vagy a mentőket. A kommunikáció fontos, és hogy ne legyenek elutasítóak a bajban lévőkkel. Mindenki autójában lehetne néhány takaró, hőfólia, forró tea és amíg várakozik egy piroslámpánál, mondjuk, odaadhatná egy rászorulónak” – mondja Henrietta. Aki saját közös képviseleti irodájából irányítja a pártérdekeken felül szolgálatot teljesítő civil szervezetet.

A VII. kerületi Segítő Kezek Polgárőr Egyesület tagsági díja évi tízezer forint, a két vezető ennek a többszörösét fizeti, de ezen felül is kénytelenek a pénztárcájukba nyúlni. Havonta egy-másfél millió forintot költenek el munkájuk során a lakosságra – adományokra, benzinre, takarókra, élelmiszercsomagokra. A civil szervezet elfogad meleg ruhákat, gyerekjátékokat, amelyeket elvisznek rászorulóknak.

Krausz Viktória