A polgármester emlékeztetett arra, hogy a televíziók műsorában naponta látjuk, Oroszország civil létesítményeket támad Ukrajnában. – Vajon miért bombáznak lakóépületeket, iskolákat, kórházakat, múzeumokat, színházakat? Meg is felelte a saját kérdését: azért mert Oroszország nem egyszerűen területeket akar elfoglalni, hanem megkérdőjelezi az ukrán történelmet és kultúrát, Ukrajna nemzeti létét.

– Mindnyájan tudjuk, hogy Ukrajna nemcsak saját függetlenségéért, nemzetéért harcol, hanem mindannyiunkért, Európáért, a szabadságért, a liberális demokráciáért. Ez az, amit Európa is megértett – fejtegette a szónok és sajnálattal állapította meg, hogy 1848 és 1956 tanulságai ellenére is olyan országban élünk, amely elkötelezte magát Oroszország támogatása mellett.

Egy önkormányzat persze nem tudja megváltoztatni a világ menetét, de ki tudjuk nyilvánítani barátságunkat és szolidaritásunkat, ami személyes politikai és erkölcsi felelősségünk – tette hozzá Niedermüller Péter. Bejelentette, hogy hamarosan a kerületbe látogat az ukrajnai Kremencsuk városának polgármestere, akivel felveszik a testvérvárosi kapcsolatokat, a jövő nyáron pedig a városból 60 nehéz sorsú kislány és kisfiú nyaralhat Erzsébetváros balatonmáriafürdői üdülőjében.   

Sándor Fegyir Ukrajna Rendkívüli és Meghatalmazott Nagykövete az ünnepségen katonai pólóban és olajzöld zakóban jelent meg. Mint mondta, frontharcosként és egyben diplomataként, ma ez az ő nemzeti viselete. A részben magyar származású nagykövet arra kérte az ünnepség résztvevőit, hogy egyperces némasággal adózzanak 77 olyan magyar származású katona emlékének, akik életüket adták Ukrajna szabadságáért. Sándor Fegyir az Erzsébetváros Újságnak adott gyorsinterjúban ezt azzal egészítette ki, hogy az ukrán hadseregben jelenleg is 504 olyan katona harcol, aki hivatalosan magyarnak vallja magát.  

A nagykövet arról biztosította hallgatóságát, hogy az ukrán nép nem fog belefáradni a hazájáért, a népéért és a szabadságért vívott harcba. Köszönetet mondott a vendéglátásért Niedermüller polgármesternek de Heisler Andrásnak, az Erzsébetvárosi Zsidó Örökségért Alapítvány elnökének is. Elmondta, hogy a közelmúltban a Csányi5 vendége volt egy holokausztról szóló könyvbemutatón, és az itteni beszélgetésekben merült fel egy olyan ötlet, amelynek hamarosan, november 21-én folytatása lesz Ukrajna parlamentjében. Beterjesztik ugyanis azt a törvényjavaslatot, hogy a „málenkij robot” szovjet gyakorlatát – tehát azt, hogy a II. világháború után a megszállt országokban tízezreket elhurcoltak kényszermunkára –, az ukrán törvényhozás nyilvánítsa népirtásnak. A nagykövet az interjúban erről azt is elmondta, hogy a Kárpátalján létrehozott gyűjtőtáboron keresztül a megszállt magyar területekről összesen 600 ezer foglyot küldtek kényszermunkára, közülük 200 ezren életüket vesztették a lágerekben.   

Barát József