Ferenc pápa a Rózsák terén

Látogatásának második napján Ferenc pápa a Rózsák terén Árpádházi Szent Erzsébet templomában a magyar katolikus egyház segítő szervezeteivel, menekültekkel, szegényekkel találkozott. Maga a tér a biztonsági intézkedések miatt hajnal óta le volt zárva, a kordonon túlra csak meghívott vendégek, regisztráltak juthattak. A Dohány utcában az Alsó Erdősor utca magasságában ezerötszáz-kétezer hívő várakozott. Több biztonsági konvoj átvonulása után tíz óra előtt néhány pereccel megjelent a pápai Fiat is. A Szentatya integetve üdvözölte a tapsoló tömeget. Ferenc pápa ínséget szenvedők tanúságtételét hallgatta meg. A templomban a meghívott közönség előtt közel félórás beszédet mondott. Beszédében felhívta a figyelmet arra, hogy az evangélium középpontjában a szegények és rászorulók állnak. Jézus ugyanis azért jött el közénk, hogy örömhírt hozzon a szegényeknek. Az egyház számra ebben az értelemben az a kihívás, hogy a hit ne legyen életidegen szekta foglya, ne váljon áldozatává egyfajta lelki egoizmusnak. Ettől kezdve a hit kényelmetlen és kockázatos dolog. Ki kell lépnünk a világba, hogy valóban találkozzunk a szegényekkel. A találkozást, a „közellétet” Ferenc pápa fizikailag is fontosnak tartja. Szent Pált idézve hangsúlyozta: bírhatunk bölcsességgel és gazdagsággal, ha nincs bennünk szeretet, semmink sincs. A tevékeny szeretet nyelve az, amelyet az egyháznak folyékonyan beszélnie kell. Hangsúlyos gondolatnak, a beszéd csúcspontjának tűnt Ferenc pápa megfogalmazása: „ha valaki azt állítja, hogy szereti Istent, miközben testvérét gyűlöli, hazug. Aki nem szereti testvérét, akit lát, nem szeretheti Istent, akit nem lát”, mondta. Az egyházfő megköszönte a magyar egyházak menekülteket gyámolító munkáját. Végül a pápa arra kérte a híveket, hogy továbbra is imádkozzanak érte. A program lezárásaként a pápa közös imára átlátogatott a pár lépésre fekvő „kis templomba” (Isten szülő oltalma templom) a görögkatolikus hívekhez.