Erzsébetvárosi polgárok, civil szervezetek időnként sajnálkoznak, hogy a kerületben sok a használaton kívüli, gyakran graffitikkel elcsúfított üzlethelyiség. „Ezek döntő többsége nem az önkormányzat tulajdonában van” – mondta el lapunknak dr. Bernáth Attila, szakközgazdász, a kerület ingatlangazdálkodási cége, az EVIN vezérigazgató-helyettese. A kerület eszközei sajnos igencsak korlátozottak a tulajdonosok befolyásolására. „Vannak viszont olyan befektetők, akik kibérelnek önkormányzati ingatlanokat, de azokat nem hasznosítják, abban reménykedve, hogy ezeket a helyiségeket előbb-utóbb olcsó áron megvásárolhatják” – hallottuk a szakembertől.

A képviselő-testületi döntés ezt a számítást keresztülhúzta, hiszen a döntéshozók kinyilvánították: az ingatlanok elsődleges hasznosítási formája a bérbeadás, pályázati úton. Az utcai üzlethelyiségeket pedig a jövőben kereskedelmi, vagy szolgáltatási céllal a hét öt napján legalább hat órán át nyitva kell tartani. Ha egy bérlő megszegi ezt az előírást, akkor a díj háromszorosát kell fizetnie, és egy idő után megszűnik a bérleti joga. A jogcím nélküli bérlő kiköltöztetéséig ötszörös díjat fizet majd.

A kerületnek jelenleg 1370 nem lakáscélú ingatlana van, ennek több mint a felét, 700-at sikerült eddig kiadni. A kiadatlan ingatlanok jelentős része hasznosíthatatlan pince, de vannak olyan helyiségek is, amelyeket még közművesíteni kellene. „Sajnos Magyarországon ma annyira leromlott a közműszolgáltatás, hogy egy-másfél évbe kerül egy-egy közműóra tervezése, bekötése, engedélyeztetése” – avatta be olvasóinkat a nehézségekbe dr. Bernáth Attila.

A testületi határozat a városfejlesztési célokat díjkedvezménnyel támogatja, de meghatározta a tiltott tevékenységek körét is. A támogatott célok közé tartozik a művészeti és kulturális szolgáltatás, az egészségfejlesztés, az oktatás, a képzés, a karitatív tevékenység. A támogatás a városrésztől is függ: Belső-Erzsébetvárosban például preferált cél zsidó tematikájú kereskedések és szolgáltatások létrehozása, Külső-Erzsébetvárosban ilyen a melegkonyha nélküli kávézók, teázók, cukrászdák megnyitása.  

Nyilvánvaló szándék Erzsébetváros kultúrnegyed imázsának erősítése. Jellemző, hogy színház nyitása az egész kerületben a legerősebben támogatott tevékenységek egyike, pedig Erzsébetvárosban már egyébként is tíz kisebb-nagyobb teátrum működik. „Tudatos, kulturális orientációjú építkezéssel, célzott marketinggel nagyon komoly változásokat lehet elérni” – vallja az egyébként marketing szakközgazdász képzettséggel is rendelkező dr. Bernáth Attila. Példaként említi erre a Bartók Béla út, vagy Miskolc főutcájának átalakulását. „A mágnespontok lerakása után öngerjesztő folyamat indulhat meg, egyre többen vághatnak bele hasonló vállalkozásokba.”

A kerületi döntéshozók meghatározták azoknak a tevékenységeknek a körét is, amelyeket tiltanak önkormányzati tulajdonú helyiségekben. Nem csoda, hogy ide tartoznak a szexuális és erotikus szolgáltatások, az italkimérések, kocsmák, a zenés szórakozóhelyek és a minősítés nélküli szállásszolgáltatások. Belső-Erzsébetváros utcafronti helyiségeiben ugyanakkor tilos lesz a politikai tevékenység is.„A pártirodák nem mindenki számára nyújtanak közérdekű szolgáltatást, oda csak saját híveik mehetnek. Így elveszik az esélyt attól, hogy ezeken a kurrens helyeken közérdeklődésre számot tartó tevékenységek telepedjenek meg” – avatott be a döntés hátterébe az EVIN vezérigazgató-helyettese. A Fidesz kerületi szervezete másfél évnyi haladékot kapott arra, hogy a Klauzál téri irodája helyett más helyiséget találjon.

A bérleti díjak 2015-óta először emelkednek, de még mindig mélyen a piaci ár alatt maradnak. Azokat több tényező befolyásolja. Az alapdíj négyzetméterenként 2400 és 7500 forint között változik, attól függően, hogy a helyiség a négy körzetre osztott kerület melyik részén van. Az alapdíjtétel az utcai helyiségre vonatkozik, míg egy udvarról nyíló pincéért az alapdíj harmadát kell fizetni. A számlát befolyásolja az is, hogy az adott körzetben preferált tevékenységet folytat-e a bérlő, jelentős kedvezmény jár az értéknövelő, a városképet javító beruházásokért.

Az üres, összközműves helyiségek címét adatait, az EVIN honlapján hozza nyilvánosságra, a bér kiszámítását számolótábla segíti majd. A jelentkezések alapján nyilvános pályázatot írnak ki, a folyamat átlátható lesz, az kizárja a mutyi, az ismeretség alapján nyújtott kedvezmények lehetőségét.    

Barát József