Mi vagyunk Csikágó!

Az első Szomszédünnepet 2025-ben a már formálódó közösség tagjaival, környékbeli művészekkel és helyi lakosokkal együtt szervezték meg. Ezzel egy olyan művészeti irányhoz kapcsolódtak, amely Európa-szerte egyre nagyobb figyelmet kap. Ennek terjedését jelzi, hogy az Alliance for Socially Engaged Arts (Társadalmi Elkötelezettségű Művészetek Szövetsége) 2026-os jelentése 39 országban 1128, helyi közösségekkel együttműködő művészeti szervezetet térképezett fel.

Az idei közel húsz program közül a Pop-up kiállítás mutatta meg a legjobban, hogyan találkozhatnak az alkotók és a szomszédok. Nyolc helyi kötődésű művész munkái nyolc környékbeli helyszínen kaptak helyet. A partnerek között volt a Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület is, amelynek több alkotója részt vett a programban. A kiállítók többnyire maguk keresték meg azt az üzletet vagy szolgáltatót, amelyhez illőnek érezték a munkájukat. Így került például Csonka Rózsa grafikája az Irka papírboltba, Enzsöly Kinga egymáshoz kapcsolódó, egymást megsebző kaktuszszobrai egy gyógyszertárba, Legát Franciska divatfotói pedig a KincsVár adományboltba.

A kiállításmegnyitó stílusosan egy séta volt: a helyszíneket egy több mint húszfős csoport  végigjárta. Így a résztvevők a művek mellett addig ismeretlen környékbeli helyeket is felfedezhettek. A Péterfy Sándor utcában például benéztek a Drawing Dates alkotópárosának műtermébe. Szántó Sári és Dasha Sz. művészeti alkotásokat és bútorokat készítenek, emellett nyitott workshopokat is szerveznek. Két helyszín között az érdeklődők egymással is ismerkedtek, beszélgettek, kapcsolatokat építettek.

A programok között szerepeltek színházi performanszok, Virók Eszter pedig emberméretű bábokkal jelent meg a köztereken. A Szendvics-bár közösségi térben dokumentációs kiállítás mutatta be a Csikágó Művészeti Rezidencia-program eredményeit. A művészeti események mellett a szomszédsági tudásmegosztás is helyet kapott: a mesterséges intelligenciával, hajgumikészítéssel és kollázstechnikával is foglalkoztak a résztvevők. A Róth Miksa Emlékház udvarára Francsics Györgyi régi kerületi fotókat és újságkivágásokat vitt a kollázsműhelyhez. Szinte mindegyik képhez tudott egy történetet mesélni, a résztvevők pedig saját, kis példányszámú magazint, úgynevezett zine-t készíthettek.

A Garay téri piacon ismét megtartották a közösségi reggelit, amely az első Szomszédünnepen indult, azóta pedig minden hónap utolsó szombatján összehozza a környékbelieket. Egy városi séta a rezidenciaprogram során készült, a helyi történetekre épülő munkát vitte tovább: egykori üzletek és intézmények nyomába is eredt, amelyek emlékét ma már csak egy tábla őrzi. A Szendvicsbárban két fiatal, Zsálya és Klara munkájának köszönhetően megnyílt a Kitekintő Könyvtár is, amely elsősorban társadalmi egyenlőtlenségekkel, kisebbségi tapasztalatokkal és nőjogi kérdésekkel foglalkozó könyveket gyűjt. Már 50 magyar és 80 angol nyelvű könyv várja, hogy kikölcsönözzék őket, és a gyűjtemény a jövő hónapban további 80 művel bővül. A projektet egy amerikai egyetemi pályázati pénz tette lehetővé.

„Nekünk nagyon fontos, hogy a szomszédságot bevonjuk. Úgy érezzük, ez idén még jobban sikerült, mint tavaly” – mondta Nánay Fanni, az egyik szervező. Szerinte könnyebb volt megszólítani a környékbelieket és a vállalkozásokat, mint egy évvel korábban. Többen fogadtak be kiállítást, boltok és kávézók pedig ajándékokat ajánlottak fel a záróesti tombolára. Ebben szerepe lehet annak is, hogy a Szendvicsbár csapata és a rezidenciaprogram alkotói az elmúlt évben sok emberrel beszélgettek a környéken. A négy nap alatt ezek a kapcsolatok a látogatók számára is láthatóvá váltak.  

 S. Takács Zsuzsanna