A gyűlölet, a barbárság ellen tiltakoztunk

Megtelt az Örkény Színház aulája június 16-án délután: a teátrum a Magyar Zsidó Kulturális Egyesülettel, illetve a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésével közösen emlékezett a 1944. június 16-ra.

Az akkori Könyvnapon Kolozsváry-Borcsa Mihály belügyi államtitkár „ünnepélyes” keretek között kezdte meg a „nem kívánatos” zsidó szerzők műveinek megsemmisítését az egykori Budafoki Papírgyárban. Összesen 447 627 könyvet, azaz 22 tehervagonnyi irodalmat pusztítottak el, mintha minden kivégzett magyar honfitársunk egy könyvet is magával vitt volna a halálba. A könyvégetés, a kulturális értékek, műalkotások megsemmisítése a barbárság diadala a civilizáció fölött – vallják a szervezők.

Mácsai Pál direktor és Kirschner Péter a Mazsike elnöke rövid nyitógondolatai indították útjára a felolvasóestet, melyre zsúfolásig telt a színház aulája. Számos ismert művész, irodalmár, közéleti személyiség állt ki a színpadra, hogy tiltakozzon társadalmi szerepvállalásával a gyűlölet, a barbárság ellen.

„Nem kívánatos” szerzők műveiből adott elő vagy olvasott fel többek között Mácsai Pál, Erdős Virág, Borgula András, Tenki Réka, Ficza István, Fűr Anikó, Kálid Artúr, Fekete Ibolya, Gál Katalin, Gerendás Péter.

„Nem kívánatos” szerzőnek számított például Füst Milán, Gábor Andor, Szép Ernő, Molnár Ferenc, Nóti Károly, Felix Salten, Bródy Sándor, Dénes Zsófia. A lista hosszú volt 1944-ben: mintegy 150 zsidó származású író, költő nevét tartalmazta.

A megemlékezést a színház előtt, hangszórón is követhették, akik nem fértek be az aulába.