P. Howard, G. Lavery, Rejtő Jenő

A kamuzós író rejtélyes életéről mesélt a kutató az értéktár-esten

Rejtő Jenő pesti és afrikai, légiós és körúti, kocsmás és késes világába kalauzolta a látogatókat Thuróczy Gergely, a Petőfi Irodalmi Múzeum muzeológusa – alias Izzadt Greg kapitány – a szeptemberi értéktár-esten. A megszállott Rejtő-kutató a Csányi 5-ben idézte meg Erzsébetváros szülöttét, a legismertebb magyar ponyvaszerzőt, akinek milliós példányszámban adták el utánozhatatlan stílusú műveit. És éppen idén 80 éve annak, hogy eltűnt, valahol a Szovjetunióban.

„Rejtő Jenővel kapcsolatban semmi sem egyszerű és Rejtő mindennel összefügg” – így kezdte előadását Thuróczy Gergely, aki elismert kutatója az egyik legnépszerűbb magyar író életének. A városi legendák keverednek Rejtő valós életrajzával, így nagy kihívás szabályos pályaképet készíteni az egyébként is folyton „kamuzó” műfajújítóról.

Az emléktábla költözik:
Az író Reich Jenő néven, zsidó családba született, Reich Áron Lipót és Wolf Ilona gyermekeként, a Szövetség utca 22-ben. Ennek a helynek az elmúlt száz évben többször módosult a neve: volt Szövetség utca, Izabella utca, Izabella tér és Hevesi Sándor tér is, mielőtt az író nevét megkapta. Nem meglepő, hogy a rejtélyes Rejtő Jenő emléktáblája jelenleg nem is a szülőházát ékesíti. A Rejtő Jenő utca 6. a család későbbi lakóhelye volt, így az emléktábla – némi csinosítás után – átkerül a Szövetség utca 22. falára. A Rejtő Jenő utca 6. pedig vadonatúj emléktáblát kap: Itt töltötte gyermekéveit Rejtő Jenő felirattal.  A rejtély megoldását Thuróczy Gergelynek köszönhetjük.

Udvarlós levéltől Rejtő Jenőig

Az első fennmaradt írások lányokhoz írt levelek. „Tucatnyi csajozós levél, köztük egy bizonyos Pipikéhez írt, aki a miskolci korzó szépe volt.” A következő forrás egy napló, ami pár hónapot ölel fel, „botrányosan ronda írással”, benne két Bözsiről is esik szó. „Kamuzós a srác, aki feltalálja magát.” A kamaszévek végén verseket ír Rejtő, a hagyatékban egész kötetre való, írógéppel letisztázott vers is fönnmaradt 1923-ból: Ady-szerű látomások, a kamasz lélek kiáradása, „nagyon rossz versek” ezek, s úgy írja alá őket, mint Jenő.

Abbahagyja a gimnáziumot, majd a kereskedelmi iskolát is, és Rákosi Szidi fizetős színészképzőjébe jár, ahol megszereti a színházat. Ebben az időszakban lesz Reich-ből Rejtő Jenő.

Tárcanovellától a bulvárlapig

Az első Rejtő-mű – egy tárcanovella – 1928-ban jelenik meg nyomtatásban, az Ujság (sic!) című lapban. Címe: Fizetni! Kicsit magáról is szól az írás, hangvétele melankolikus, nyoma sincs még benne humornak. Szeretne állásba kerülni az Ujsághoz, ezért doktori iskolai éveket, idősebb életkort „kamuzik” a jelentkezésnél, miközben érettségije sincs. Nem veszik fel, viszont közlik írásait, tucatnál több novellája jelenik meg a lapban.

Világot látni indul, Nyugat-Európa felé veszi az irányt, de soha sem volt francia idegenlégiós, bár ez terjedt róla. A csavargást követően, 1930-ban Nagykörut (sic!) címmel indít bulvárlapot, mely egyetlen számot ér meg. Aktuális pletykák, a pesti éjszaka figurái szerepelnek benne, techno-esszé, lélekelemzés és egy mini-ponyva, amit saját nevével jegyez.

Ponyvafüzet és operett

A Nyíl című regényújságban olvasható 1932-ben A párisi front, melyben berlini élményeit veti papírra. Ezzel már sikert arat, sőt, 5 évvel később kalózkiadás is megjelenik belőle Romániában. Jönnek sorra a következő kisponyvák, 1934-től a Világvárosi Regények sorozatban, de többségükben nem a humor dominál. Az utolsó füzetes regénye A detektív, a cowboy és a légió.

Színpadi szerző lett: kabarék, bohózatok, operettek szövegei fűződnek hozzá. Kellér Dezsővel is dolgozott együtt. Ismertebb Rejtő-operettek: a Gróf Figaro és az Urilány szobát keres. (sic!) Utóbbiból 1937-ben film készült. 

Fordítás és kalandregények

Erich Kastner Az eltünt miniatűr (sic!) című regényét fordítja le németről magyarra – ez az első munkája a Nova Irodalmi Intézetnél. „Úgy gondolta, nem elég poénos a Kastner, néha megtoldotta hát a szöveget.”

Humoros kalandregényei, ponyvaparódiái nyomán ismert és sikeres íróvá válik az 1930-as évek végén, mikor kijön az első igazi sikeres P. Howard, A fehér folt című pengős ponyva. A Novánál összesen 14 regénye jelenik meg, köztük A Láthatatlan légió, a Piszkos Fred a kapitány, A szőke ciklon, A tizennégy karátos autó. „Meghekkelte a kalandregény műfaját.” A műfaji szabályok felrúgásában eleinte kockázatot látott a kiadó, Rejtő pedig lázadt az elvárásokkal szemben, de a kiadó végül engedett. Könyvei hatalmas sikert arattak, nagy bevételt hoztak.

Többnyire P. Howard és G. Lavery álnéven publikált.

Fiatalon, 1943. január 1-jén, tízezernyi más munkaszolgálatoshoz hasonlóan ő is eltűnt a Don-kanyarban.