Az emberiség mindig imádott nyomot hagyni. A napjainkban divatos és városias utcai művészet az őskorban kezdődött a barlangrajzokkal, majd az ókoriak falfestéseivel folytatódott.

A tűzfalfestés – azaz mural art – története később kezdődött. A huszadik század elején Mexikóban Diego Rivera és társai gigantikus, politikai üzenetekkel töltötték meg a falakat, így lázítva a politikai elit ellen a jórészt analfabéta lakosságot. Közben a tőkés országokban dörzsölt reklámszakemberek is rátaláltak a házak felületeire: ha volt egy üres, nagy, szürke házfal, azonnal rápingáltak egy óriási szappant vagy gumiabroncsot. A hetvenes években, New Yorkban elszabadult a graffiti-őrület, a lázadó fiatalok spray-kel fújták le a metrószerelvényeket, a gettók tűzfalait. A lázadásból pedig szép lassan legális, szexi, sőt költséges köztéri művészet lett.

Amikor itthon színesbe borultak szürke falaink

Budapesten a szocializmusban indult be a falfestés, mikor a romos, foghíjas pesti bérházak oldalára legendás szlogeneket festettek, biztos többen emlékeznek a Cipőt a Cipőboltból feliratra vagy a Fabulon (a bőre őre) reklámjára. A rendszerváltás környékére ezek a képek lekoptak, maradt a lehangoló valóság, amit helyenként graffitis fiatalok festékszórós, illegális akciói színeztek meg.

A modern városrehabilitáció részeként a 21. századra a tűzfalfestés legális és támogatott köztéri művészetté alakult, hogy feldobja a romosabb, lepukkantabb negyedeket. Az egyszerű festékszórók mellett megjelentek az időjárásálló homlokzatfestékek. A 2000-es évektől készült el az a száznál is több látványos, nagyméretű tűzfalfestmény, ami ma Budapestet díszíti. Közel 40 alkotás egyetlen aprócska negyedben tömörül, naná, hogy nálunk! Erzsébetváros a bulinegyedével, szűk utcáival és a romkocsmák felett tátongó üres falaival maga lett a hazai street art fővárosa. A látványért és a kivitelezésért két rivális, de egymást tisztelő hazai társaság felel: a Neopaint Works és a Színes Város csoport. Előbbihez kötődik például a 6:3 Aranycsapat-fal, és a gyönyörű Sisi portré a Rumbach Sebestyén utcában.

Gigantikus reklám

A Színes Város Magyarország első hivatalos köztérszínesítő szervezete. A csoport főtitkárával, Flór Péterrel indulunk színes sétára. Megtudjuk, hogy a csapat műhelye az Izabella utcában van, valójában ők egy kreatív ügynökség, városfejlesztési, művészeti alapítvány, ami sokféle megbízásból működik. Ezek között márkaépítő, kulturális, turisztikai projektek, önkormányzati munkák, társadalmi célú kampányok egyaránt megtalálhatók. Kizárólag profi hazai és külföldi művészekkel dolgoznak, modern, dizájnos vonalat képviselnek.

A Polaroid falnál kezdünk, az Akácfa 27-ben, ahol Péter elmagyarázza, hogyan készült az alkotás. Elkészítette a tervet Kerekes Kata grafikusművész, ezzel mentek be az önkormányzathoz a szükséges engedélyeket megkérni. Minden esetben az adott ház lakógyűlése dönt a fejlesztésről, hozzájárulásuk nélkül nincs falfestés. Szerződést írnak, a közösségnek bevétele lehet a falból, előfordul, hogy szigetelést is kapnak a festék alá. Végső soron a szponzor fizet a megjelenésért.

„A Polaroid színes, látványos, befogadható festményt szeretett volna konkrétan ide, a hetedik kerületbe, ahol sok a turista” – mondja Péter. Egyeztetések után született a végső verzió, amit négy muralista festett a falra. A képzőművészeti egyetemen létezik ilyen szeminárium. Gyakran fordul elő, hogy a tervező egyben muralista, sőt, ipari alpinista is, így egymaga megoldja a feladatot.

Művészet az utcán

Az Akácfa 27-ben egy másik falfestmény is található, ami a lengyel EU-elnökség kulturális programsorozatának záróakkordjaként készült. Krokodil mászott a tűzfalra – ez a kép címe, és motívumai között megjelennek Varsó és Budapest ikonikus látképei, szimbolikus hidat képezve a két ország között. Ez például kifejezetten művészeti projekt, egy lengyel intézet támogatta létrejöttét. A művet FINER, street-art alkotó tervezte.

Több kerületi falunkon található olyan festmény, ami önmagában művészet. A csoport éveken át rendezett Színes Város Budapest Fesztivált, mely nemzetközi alkotókat is vendégül látott. A Kertész utcában látható például a spanyol Dan Ferrer meghatóan szép műve, az Alice csodaországban. Hangulata magával ragad parkolás közben is.

Falra festett üzenetek

Ugyanitt, a merőleges falat Orosz Richárd képzőművész festette meg a Mi neked a magyar? című pályázatra. Gémeskút, piros paprika meg Rubik kocka kandikál ki a zöld növényzet mögül. Ilyen is van: a természet teszi dolgát és átveszi a terepet a tűzfal előtt. „Ez az egyik kedvencem” – mondja Péter. „Én jobban szeretem, ha nem puszta dekoráció a festmény, hanem üzenetet hordoz. Persze a dekoráció meg azért jó, mert örömet okoz.”

Tovább sétálunk a Nobel-díjasok falához, a Kertész utca 22-höz, amit az Oeconomus Alapítvány indítványozott és finanszírozott. Érdekes a története: „Karikó Katalin falat szerettek volna, de az engedélyeztetési folyamat közben kiderült, hogy Krausz Ferenc is Nobel-díjat kap.” Így lett belőle páros kép. Péter szerint kivitelezési bravúr szemtanúi lehetünk, mert nehéz realisztikusan felfesteni a falra két gigaméretű portrét, fénykép alapján. Tervezője Csuth Péter. A festmény: üzenet a magyarokról.

Legek

Tán a legsikeresebb, legnépszerűbb fal az LGT Bumm albumának 50. évfordulójára készült, a Dob 38. tűzfalára: Kemény György tervét valósították meg a muralisták. A közelben lakott Pici. Ez például egy önkormányzati megrendelés volt, magyarázza vezetőm. A legfájóbb vélemény egy mostanra átfestett mű: robotszerű lényt ábrázolt és a lengyel művész, Cekas készítette. „Egy anyuka telefonált azzal, hogy szedjük le, mert minden nap itt sétál a gyerekével, és fél, hogy epilepsziás lesz a látványtól.” Nem emiatt festették át, hanem mert lejárt rá a szerződés.

A legutolsó, gigantikus falfestmény a Kisdiófa Közösségi Kertet díszíti. A Jókai200 emlékév köztéri művészeti programja valósult meg: szakmai zsűri döntése alapján Mérges Dorottya MKE grafikusművész hallgató víziója Jókairól. Na, ettől a képtől pont nem túl boldogok a kert használói, akik természetesen nem azonosak azokkal a lakókkal, akik megszavazták a festményt, a Kis Diófa utca 2-ben. Bár a falfelület teljeskörű hőszigetelést kapott, a zöld oázis gazdáit ez nem érinti, nehezen barátkoznak meg a merész és színes alkotással.

 Közép-Európa legnagyobb falfestményét is a Színes Város készítette el: a 4880 négyzetméteres absztrakt alkotás egy biatorbágyi logisztikai központ falait díszíti.

Török Zsuzsa