+36-1-462-3100 | 1073 Budapest Erzsébet Krt. 6. | [email protected] |
  • írta Barát József
  • 2024. december. 13. péntek
  • 231

Polgármesterek a lakásválságról

Sokak számára álom a megfizethető otthon
title image

A körút menti önkormányzatok erejükön felül, tartalékaikat felélve próbálják enyhíteni a lakhatási válságot, miközben az állam rájuk hárít minden felelősséget, nem vállal részt a gyakran száz éves épületek fenntartásában. Röviden így összegezhető annak a maratoni konferenciának a tanulsága, melyet Erzsébetváros, Ferencváros, Józsefváros, és Terézváros polgármestereinek részvételével „Megfizethető lakhatás - álom vagy realitás?” címmel rendezett a Republikon Intézet december 11-én a Csányi5 Történeti Tárban.

A lakhatási válság korábban a szegényeket, a nélkülözőket érintő gond volt. Ma már a dolgozó alsó középosztály tagjainak és azoknak a fiataloknak is a sorsukká vált, akiknek a szülei nem tudnak lakást venni számukra, vagy nem örökölnek. Ez nagyjából minden körút menti önkormányzat polgármesterének tapasztalata.

Baranyi Krisztina elmondta, hogy Ferencvárosban legalábbb tíz éven át minden mozgósítható forrást el kellene költeni arra, hogy az összes lepusztult öreg épületet felújítsák és akkor semmi sem jutna zöldítésre, kultúrára – bármilyen más célra. Az önkormányzatoknak sem pénzük sem hatáskörük nincs a lakhatási válság megoldására, de nem nézhetik ölbe tett kézzel azok vergődését, akik nem tudják kifizetni a piaci árakat. Ugyanakkor: másfél milliárd forintba kerül egy 25 lakásos ház felújítása, ahol azután 8-40 ezer forintos szociális díjat kérnek egy 40 négyzetméteres lakás havi béreként. Ez lassan, de biztosan felemészti az erőforrásokat. 

Niedermüller Péter a leendő gazdasági csúcsminiszter, Nagy Márton cinikus szavait idézte, melyeket december 10-én a költségvetési bizottság előtt mondott a lakhatási válságról: „Az önkormányzatok elcseszték, a főváros is elcseszte, hogy nem szabályozta ezt a területet… A felelősség a kerületeké, mit csináltak eddig, semmit, beleértve a főpolgármestert is”.

Erzsébetváros polgármestere elmondta, hogy a szomszédos Kertész utcában is infernális körülmények között élnek emberek: gyakran öten szorongnak 35 négyzetméteren, miközben a WC a folyósó végén van. A kerület legfontosabb prioritása, hogy az emberek ne kerüljenek adósságspirálba és ne veszítsék el lakhatásukat. Ennek érdekében adósságkezelő rendszert, mentorálást vezettek be. A hetedik kerület polgármestere elfogadhatatlannak nevezte, hogy az állam az iparűzési adót ismét megsarcolja, ahelyett, hogy a pénzt lakásfenntartásra a kerületeknél hagyná.

Pikó András katasztrofálisnak minősítette kerülete, Józsefváros lakhatási helyzetét: keresleti oldalon ma már válságos az alsó középosztály és a fiatalok helyzete, jellemző, hogy ha lakáspályázatot írnak ki, még romos lakásokra is huszonötszörös a túljelentkezés. Kínálati oldalon is nagy a baj: a 130 önkormányzati épület közül sok egyszerűen felújíthatatlan, részben azért is, mert strangok csak azon az oldalon vannak, ahová eredetileg a folyosói  WC-ket, mosókonyhákat építették.  

Soproni Tamás, Terézváros polgármestere szerint az ősbűn az volt, hogy az egymást követő kormányok egyike sem költött a száz évesnél is idősebb épületek felújítására, ami persze drágább lenne a panelházak felújításánál. Ezt a lakók sem engedhetik meg maguknak, így a turistákkal teli belső kerületeket felfedezték maguknak a külföldi befektetetők, akik lassan kiszorítják az eredeti lakókat. A jövő szerinte alighanem hasonló, mint Prágában, ahol a belső kerületekben már szinte nem is élnek csehek.

Volt szakértői panelbeszélgetés is, amelynek egyik résztvevője, a Budapest intézet kutatója, Váradi András elmondta: Erzsébetvárosi felmérésük azt igazolta, hogy a kedvezményes bérletű önkormányzati lakások 75 százalékában nem a leginkább rászorulók élnek, és az öröklődő bérlői jogosultságot 40 százalék még a múlt évezredben szerezte.

Hasonló a helyzet Józsefvárosban is, ahol annak érdekében, hogy minden rászorulót segíthessenek, a jövő évtől emelni fogják az önkormányzati lakások bérét, miközben a nélkülözők az eddiginél magasabb támogatást kapnak majd. A bérlők 83 százalékának a következő két évben kevesebb, mint 20 ezer forinttal nő a lakbére, 2027-től viszont automatikusan, az adott év drágulásának megfelelően emelik majd a lakbéreket és a szociális támogatásokat is.     

kohezios_alap