Vajon miért éri meg egy kerületi önkormányzatnak, hogy hatmilliárd forintos beruházásba kezdjen? Egyáltalán miből tud kifizetni ennyi pénzt? Dolga-e, hogy bérlakásokat építsen? Nem kevesek haszna-e, hogy lesz 80 új otthon? Az Erzsébetváros újság ezekkel a kérdésekkel kereste meg Halmai Gyulát, az EVIN vezérigazgatóját.
Boldogabb országokban valóban az állam és az ingatlanfejlesztéssel foglalkozó magáncégek építik a bérlakásokat. „Nálunk a kormányzati intézkedések azonban csak a legtehetősebb polgárok tulajdonszerzését támogatják, felhajtják az ingatlanok árát” – mondta lapunknak a vezérigazgató, kifejtve, hogy az utóbbi években alig épült bérlakás. Halmai Gyula egy közelmúltban megrendezett konferencia tanulságait idézve említette: manapság Magyarországon csak a felső jövedelmi ötödhöz tartozók tudnak saját erőből lakáshoz jutni, egyre növekszik a lakhatási válság, ami már nemcsak a nélkülözőket sújtja, de a dolgozói szegénység is egyre terjed.
„Erzsébetváros önkormányzata számára tudatos értékválasztás, hogy az elmúlt időszakban, akár erejét meghaladó módon is vállalta, hogy kedvezményes lakhatást biztosítson az önkormányzati ingatlanokban élő, rászoruló embereknek” – mondta Halmai Gyula. Azt is hozzátette viszont, hogy az ingatlanpiac növekvő árai mellett megéri beruházni bérházfejlesztésbe: gyakorlatilag garantált, hogy egy felépülő lakóház az átadásának pillanatában többet ér, mint amennyibe került, ez a kerület vagyonának gyarapítását jelenti.
Az építkezés költségeit az önkormányzat természetesen nem más, fontos kiadásainak rovására fedezi. Az építkezés miatt nem szenvedhet hátrányt a szociális gondoskodás, a takarítás, a zöldítés, a beruházás az élhetőbb környezetbe. „Nagyon sok alulhasznosított, rossz műszaki állapotú ingatlanunk van. Egy-egy romos lakás felújítása a több mint 100 éves lakóépületekben négyzetméterenként 2-300 ezer forintba kerül és az így elkészülő lakások komfortja nagyon is vitatható – érvel az EVIN vezérigazgatója. A következtetés: a gazdaságosan fel nem újítható ingatlanok egy részét érdemes eladni és ezt a pénzt befektetni egy új lakóház építésébe. Amely nem csak azoknak teremti meg az előrelépés lehetőségét, akik odaköltöznek.
Érdemes a XIII. kerület eredményeire figyelnünk. A Tóth József vezette önkormányzat az elmúlt 20 évben számos épületben 700 önkormányzati lakást épített. Ott az építkezések több mint 1500 család lakhatási gondjait oldották meg, minthogy lépcsőzetes programot valósítottak meg. Azok a bérlők, akik az új építésű lakásokba költöznek, leadják korábbi otthonukat, ahová beköltözhetnek olyanok, akik jövedelmük jelentős részét eddig albérletre költötték. „Azzal is kalkulálunk – mondta az Erzsébetváros újságnak Halmai Gyula – hogy az új lakások bére valamivel magasabb lesz, mint a rosszabb állapotú régi otthonoké. Ez olyan pénzügyi eredményt termel, amelyből támogathatjuk azokat, akik lehetőségeiket meghaladó piaci árat kénytelenek fizetni a lakhatásért.
Az is angyalföldi tapasztalat, hogy a megépített új házak hatással vannak környezetükre, magánbefektetők is szívesen invesztálnak oda, ahol az önkormányzat rendezett körülményeket teremtett. Ez bizony alaposan ráfér a Thököly út és Verseny utca közötti háromszögre, amely a kerület leharcolt területe. „Jó időben megyünk ki a tenderünkkel a piacra, hiszen jelenleg az építőiparnak nagyon kevés a megrendelése, várhatóan az összes épkézláb magyar kivitelező jelentkezni fog. Így kedvező áron építkezhetünk” – vallja a vezérigazgató. A tervek szerint a második félévbenmár meglehet a nyertes beruházó és két év alatt megépülhet az erzsébetvárosi önkormányzat eddigi legnagyobb saját beruházása.
Barát József
